Könyvesház

A magyarság kultúrtörténete
Új életrajzi lexikon
( F. B.)
Óriási könyvsiker és máig használatos alapmű lett a hatvanas évek elején indult Magyar életrajzi lexikon, amelyben csak kiadója nem látta meg az üzleti lehetőséget. Hiába kérte főszerkesztője, Kenyeres Ágnes, hogy folytathassa a munkát, frissíthesse, javíthassa az adattárat, nem kapott rá lehetőséget. A kiadói cédulák az eltelt évtizedben a privatizáció és az átszervezések zavarában eltűntek, úgy látszott, hogy nem akad senki, aki ismét belevág a munkába, és megrajzolja a magyar kultúrtörténet, történelem legújabb kori körképét. Végül a Magyar Könyvklub látta meg a vállalkozásban az üzleti fantáziát, és megbízta Markó Lászlót – aki egy ideig részt vett az előző, az Akadémiai Kiadónál megjelent életrajzi lexikon szerkesztésében is –, hogy készítsen új, korszerű életrajzi adattárat.
Az Új magyar életrajzi lexikon ugyanazon a nyomvonalon jár, mint elődje. Annyival könnyebb helyzetben volt szerkesztője, hogy nem nehezedett rá ideológiai nyomás, szabadon dönthetett arról, kit vesz fel a címszavak közé. Alig ismert történelmi alakok, törzs- és nemzetségfők mellett az elmúlt századok mára elfeledett újságírói, tudósai, sportolói, művészei éppúgy megtalálhatók, mint a sokat emlegetett és idézett nagyok. Ettől válik valóban körképpé, a millenniumhoz illő összefoglalóvá a hatkötetesre tervezett lexikon, mely húszezer személy életrajzát, legfontosabb adatait tartalmazza majd.
Az első kötet a cs betűig jutott el, tehát a lexikon még igen az elején tart. Annyi máris látható, hogy Markó László elsősorban a nagyközönségnek szánja munkáját, a szócikkek ugyanis olvasmányosak, nem követik a szakmunkák tömör stílusát. Ez növeli a terjedelmet, de könnyebbé teszi a lexikon használatát. A bevezető szerint a szerkesztők nagy figyelmet fordítottak a bibliográfiák összeállítására, ezzel nyújtanak segítséget azoknak, akik többet akarnak megtudni a magyar körkép szereplőiről.
(Új magyar életrajzi lexikon, szerk.: Markó László, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Ára: 9900 forint)

Magyar hősök, nemzetközi vizek
A Monarchia haditengerészete
( Dévényi István)
Fantáziadús elme szükséges, hogy elképzeljük a hajdanvolt magyar haditengerészetet, annak dicső napjait. Mert voltak dicső napok, elegendő föllapozni Csonkaréti Károly könyvét, hogy a honi történelem kevésbé ismert része föltárja titkait.
A szerző hiánypótlásra vállalkozott, a haditengerészet történetét még senki nem tárgyalta ilyen részletességgel. A könyv forrásai hiteles dokumentumok, ugyanakkor a „száraz” adatok, a névleges vízkiszorítás vagy a lövegek száma mellett a valóságos kalandra áhítozó olvasók is számtalan izgalmas esetet élhetnek át. Csonkaréti nem pusztán a korabeli történelmi helyzetet s a politikai állapotokat ismerteti, hanem időutazásra invitál: ott lehetünk a süllyedő Szent István csatahajó fedélzetén, vagy az ájulás határáig szívhatjuk a kezdetleges, olajpöfögő tengeralattjárók szűk járatainak benzingőzős levegőjét.
A könyvet a történészek is élvezettel csemegézhetik, mivel Az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészete részletesen taglalja a haderőnem fejlődését, a fontosabb hadműveleteket, csatákat, és a Novara parancsnoka, nagybányai Horty Miklós is föltűnik – ám a kötet igazi értékét mégis az egyszerű matrózok, gépészek, tisztek és tiszthelyettesek gyakran hősies helytállásának dokumentálása adja. Aki tehát eddig azt hitte, hogy a kapitány csak a filmekben hagyja el utolsóként a fedélzetet, az olvassa el Csonkaréti Károly dokumentumregényét.
(Csonkaréti Károly: Az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészete. Kossuth Kiadó, Budapest, 2001. Ármegjelölés nélkül)

Haláltáncos korszakokban
Élet-kép: Szentkuthy Miklós
( F. M.)
„Dzsentri-luxus, rangkóros, érdemrendes titulusokkal össze-vissza flastromozott” család apai ágon, „nyomorult kalaposmesterek, bőr- és kékfestő gyári munkások, kapupénzkoldus házmesterek, vidéki rőfös-butikok alakjai” anyai ágon, amint saját származását meghatározza Pfisterer-Szentkuthy Miklós, a XX. századi magyar irodalom nagy műveltségű, ezerfelé figyelő alkotója. A remekül rajzoló-festő író, műfordító, tanár (többek között) a Prae, a Divertimento, a Szent Orpheus breviárum szerzője, Joyce Ulyssesének fordítója.
A szokásosnál érzékenyebb, könyvfaló gyerek rendkívüli intelligenciája hamar megmutatkozik. A Werbőczy (a mai Petőfi) Gimnázium legendás tanára, Vajthó László így emlékszik „a nyurga, barna, nagy szemüvegű, mosolytalan ifjúra”: „Köztudomásúlag az osztály esze, sokak szerint az iskola esszenciája, széles körű tudása és félelmetes vitázó kedve, ereje miatt.” Hegyi Katalin irodalomtörténész könyve igazolja, hogy e jellemzés később is találó marad. „A fairy filológia, a hangtár lepkeszárnyú kincstárnoka” (Szentkuthy nevezte így őt), aki egyetemista korától dolgozott az író mellett, s gondozza kéziratait és naplóját, Szentkuthy Miklós származás- és élettörténetét vázolja fel ebben a kis kötetben. Áttekinti pályája legfontosabb állomásait, az első sikereket, az „alázat bölcsességével” elviselt „haláltáncos, sötét korszakokat”, a remény, majd a háttérbe kényszerülés és az újrafelfedezés szakaszait. Megismertet a művek születésének körülményeivel, fogadtatásukkal és a családtagokkal, barátokkal, szerelmekkel, akik jelentős szerepet játszottak ebben a nem mindennapi életben. Segít megérteni ennek a látszólag szertelenül csapongó, valójában mindent mindennel összefüggésben látó, egész életében harmóniát kereső rendkívüli elmének a világát, és arra ösztökél, hogy olvassuk, újraolvassuk könyveit.
(Hegyi Katalin: Szentkuthy Miklós. Élet-kép sorozat. Szerkesztő Fráter Zoltán. Elektra Kiadóház, Budapest, 2001. Ármegjelölés nélkül)

Őskatasztrófa: az I. világháború
( Keresztes Lajos)
Georges Kennan befolyásos amerikai diplomata a XX. század őskatasztrófájának és a nyugati kultúra pusztulása okának nevezte az első világháborút. Természetes, hogy kiemelt érdeklődés fogadja az e témában megjelenő magyarországi publikációkat is. Sajnos Galántai professzor könyve csak részben váltja be a hozzá fűzött reményeket. Hiszen a mű az 1980-ban megjelent első kiadás változatlan utánnyomása, ha eltekintünk néhány anakronisztikus ideológiai megállapítás elhagyásától. A szerző elsősorban az 1950-es, 1960-as évek publikációit dolgozta fel, s a legritkább esetben használt 1980 után megjelent műveket. Így az olvasó éppúgy nem értesül a Nagy-Britannia háborús felelősségéről és hadba lépésének okairól folyó vitáról – utalhatunk például Niall Ferguson munkájára –, mint Franz Uhle-Wettler jól adatolt, friss szemléletű Tirpitz- és Luddendorff-életrajzáról. Ráadásul már az első kiadás megírásakor megkérdőjelezhető volt, hogy Galántai professzor Fritz Fischer 1962-ben megjelentetett és akkor is igen alaposan bírált Griff nach der Weltmachtját választotta zsinórmértékül. Ennek alaptézise, hogy a császári Németország a világháború kirobbantásával hosszú ideje előkészített tervét valósította meg. E tézis komoly aránytalanságokhoz vezet, hiszen az ellenséges hátország bomlasztását taglaló alfejezet döntően a német akciókkal foglalkozik, holott az antant propagandája és titkosszolgálati tevékenysége kezdettől fogva nagyságrendekkel meghaladta a központi hatalmakét.
A könyv csak a történtek diplomáciai síkját mutatja be, azt is sokszor vitatható szemlélettel, hiszen ma már aligha tartható az az állítás, hogy a békekötés a wilsoni elvekre alapozott egyezmények eredménye. S a mű legnagyobb hiányossága, hogy teljességgel elhanyagolja a világháború katonai, hadtörténeti aspektusait. Az olvasó előtt rejtve maradnak többek között a frontok megmerevedésének okai, és hogy a nyomasztó túlerő ellenére minek köszönhették a központi hatalmak komoly sikereiket.
(Galántai József: Az I. világháború. Korona Kiadó, Budapest, 2000. Ármegjelölés nélkül)

Egy ír New Yorkban
Frank McCourt: De!
( Balkó Ágnes)
1949 októberében konok ír fiatalember hajózik Amerika partjai felé, eltökélve, hogy megvalósítja az amerikai álmot. Zsebében nevetséges összeg, gátlásainak se szeri, se száma, de ábrándjai határtalanok. Nyomorúságos gyermekkort tudhat a háta mögött, amelyet felkavaró olvasmányként élhettük át a világsikert aratott Angyal a lépcsőn című regényben, de amint a folytatásból is kitűnik, egy pillanatra sem csüggedt, sajátosan rejtőzködő humora, végtelen ember- és életszeretete átsegíti minden megpróbáltatáson. A társadalmi ranglétra legaljáról indul, hogy megvesse lábát vágyai New Yorkjában, s kacskaringós, még a németországi katonaszolgálatot is rá mérő, sors szabta ösvényeken végül eljusson az egyetemre, hogy utóbb városszéli iskolákban tanítson irodalmat.
Mi a titka ennek az örökké kamaszlelkű, az ír–amerikai kettős tudat szorításában vergődő férfinak, aki legnagyobb meglepetésére barátokat, pártfogókat szerez, mi több, az évfolyam szépét veszi el feleségül, és aki látszólag eleget tesz a széles mosolyú amerikai álom elvárásainak, mégis szakadatlanul hazájáról szőtt álmainak foglya marad? Talán a táncos lábú, dalos lelkű anya és az önnön hazafiságát még a kocsmák mélyéről is kiragyogtató, vagabund apa génjei teszik, hogy csak azért is író lesz, kikerülve az ősi ír veszedelmet, az italt és a nőket, s albérletek vándorából a középosztály megbecsült tagjává válik.
A magyarázat alighanem metsző öniróniájában, kiapadhatatlan életszeretetében és lenyűgöző mesélőkedvében rejlik, amellyel szinte odaszegezi a székhez olvasóit. Rendhagyó önéletrajzi családregényével többet láttat az ötvenes–hetvenes évek amerikai életformáiból, mint megannyi ottani regény és film. A színes, mozgalmas prózát Barabás András kitűnő fordításában olvashatjuk.
(Frank McCourt: De! Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2001. Ára: 1890 forint)

A Helikon Könyvesház sikerlistája

1. Királyi paloták – Alexandra Kiadó 9980 Ft
2. Klösz György – Lugosi Lugo László: Budapest 1900–2000 – Vince Kiadó 1995 Ft
3. Galántai József: Magyarország az első világháborúban – Korona Kiadó 4250 Ft
4. Mary Fulbrook: A német nemzeti identitás a holokauszt után – Helikon Kiadó 1980 Ft
5. Dr. Gömör Géza: Ők huszonketten. Orvosok az élsportban – GMR Bt. Kiadó 2350 Ft
6. Bernhard Eibisberger: Nagy nevek – híres vadászok – Elektra Kiadóház 1680 Ft
7. Aaron T. Beck: A gyűlölet fogságában – Háttér Kiadó 1600 Ft
8. Irving Stone: A napsugár fia – Vince Kiadó 1995 Ft
9. Bartis Attila: A nyugalom – Magvető Kiadó 1890 Ft
10. Alison Lurie: Feltételes megálló – Ulpius Ház 1880 Ft