Adrian Pitu 1998 júliusában érkezett Magyarországra, nyolc hónapos terhes feleségével, miután – mint mondta – képtelen volt tovább harcolni egy korrupt intézmény ellen.
– A mai román rendőrség ugyanazokat a módszereket használja, mint Ceasuescu idején. Csupán az elnevezések változtak – nyilatkozta lapunknak az egykori rendőrőrnagy. – Arra kényszerítettek, hogy besúgókat és elkövetőket gyártsunk. Mint mondta, ő maga 16 informátorral dolgozott, és mindegyiküknek tíz másik személy ellenőrzése volt a feladata. Piramisszerűen, egyetlen rendőr évente mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, ami a szervezet 30 ezres operatív állományával szorozva azt jelenti: az ország lakosságának a felét megfigyelés alatt tartották. A rendőrségi sikerstatisztika szerint ugyanakkor hihetetlen eredményeket produkáltak: az ügyek 85-90 százalékát sikerült megoldaniuk, miközben a legfejlettebb országokban a felderítés harmincszázalékos. A bűnözési statisztikákat ugyanúgy szépítgették, akár az előző rezsimben: a lakossági feljelentések jó részét nem regisztrálták. Ha pedig fülön csíptek egy bűnözőt, középkori módszerekkel kínozták, míg mindent bevallott, amit csak akartak. Máskor egy utcagyereket és egy mentálisan beteg embert vádoltak 120 lakás- és 90 kocsifeltöréssel. Egyikük sem büntethető, a rendőrség viszont 200 ügyet máris lezárhatott. A rendőrség és a bíróságok egymás kezét mossák, vezetőiknek érdekeltségeik vannak a romániai maffiában. Közös érdekük, hogy az igazi elkövetőket ne fogják el. A bizonyítékokat évek alatt gyűjtöttem össze – tette hozzá Pitu.
1990 és 1998 között Pitu rendőrőrnagyként dolgozott Temesváron és Lugoson. Míg nyolc éven át kiemelten jó rendőrként tartották számon, 1997-től száma sincs az ellene indított fegyelmi intézkedéseknek. Pitut tartalékosi állományba helyezték. Az indok: az intézményben végzett politikai propaganda, amit később a bíróság nem talált bizonyítottnak. Pitu beszámolója szerint vesztegetésként irodavezetői állást ajánlottak neki, majd négy különböző pert akasztottak a nyakába. Tehetetlenségében a helyi rendőrség vezetője lemondott. Pitut rendőr kollégái elkerülték, és csak titokban biztatták: igaza van, de hát ők féltik a családjaikat.
Különböző retorziók következtek, majd Pitut és feleségét halállal fenyegették. Magyarországra indulása előtt 1998-ban Adrian Pitu még egyszer próbálkozott, hiába. A miniszterelnöki hivatalban bűnözőként kezelték, tudomást sem vettek az általa elmondottakról – tette hozzá. Felmondta munkahelyét, és júliusban Magyarországra jött akkor nyolc hónapos terhes feleségével. Azóta megszületett második gyerekük is. Mint arról az Evenimentul Zilei című lap beszámolt, elfoglaltságukra hivatkozva sem a román belügyminiszter, sem helyettesei nem nyilatkoztak.
Frunda György, a szenátus emberjogi bizottságának és a román parlament Európa Tanácsba delegált tagja így nyilatkozott a román lapnak: – Először fordult elő, hogy egy román rendőr politikai menedékjogot kapott Magyarországon. Pitu esete azt jelenti, nagyon súlyos dolgok történnek a belügyminisztériumban. Pitu lapunknak beszámolt egy rendőrről – Capatina hadnagyról –, aki 1993-ban jelentést tett magas rangú rendőrségi vezetők és az autótolvaj maffia kapcsolatáról. A hadnagyot koholt vádak alapján 300 nap elzárásra ítélték, de az országos felháborodás miatt kénytelenek voltak szabadlábra helyezni. A közlekedési rendőrként dolgozó kollégáját viszont – aki Pituval együtt próbált a korrupció ellen tenni – kitalált vádak alapján sok év börtönnel fenyegették. A férfi azóta ügyvéd.
2000 áprilisában Pitut távollétében a bukaresti törvényszék két év börtönbüntetésre ítélte. A vád ezúttal: iratok elsikkasztása és megsemmisítése. Pitu szerint ez már azért is sántít, mert éppen azoknak a feljelentéseknek az eltüntetése
miatt ítélték el, amelyek hiányára ő próbálta felhívni a hatalmasságok figyelmét. Fellebbezett, nyert, de az ügyet a temesvári katonai törvényszékre irányították. Pitu és családja augusztus elején az 1951-ös genfi konvenció értelmében megkapta a menedékjogot. A férfi azt tervezi, hogy lemond román állampolgárságáról, de mindenképpen folytatja a Strasbourgban, az Európai Emberjogi Bíróságon indított perét a román belügyminisztérium ellen. A bíróságon a férfi letétbe helyezte az 1988–89-ben és 1990-ben jegyzőkönyvbe nem került állampolgári bejelentéseket is.
origo.hu
Holttestet találtak az M3-ason
