A megértő rendőrben bízik a sértett

Egerben szinte mindenki elégedett a rendőrség munkájával, Budapesten viszont csupán a megkérdezettek kétharmada – állítja Kövér Ágnes, aki egy vizsgálatot készített az Országos Kriminológiai Intézet és az Országos Bűnmegelőzési Tanács megbízásából. Az állampolgároknak ugyanis nemcsak az a fontos, hogy ellopott értékeik megtérüljenek, hanem az is, hogy a nyomozók empatikusan viszonyuljanak a károsultakhoz. A kutató a rendőrség munkájának minősítését kérte betöréses lopások egri és budapesti kárvallottjaitól.

Sokkal jobb az egri rendőrök megítélése, mint a fővárosiaké, annak ellenére, hogy a statisztikák szerint nem hatékonyabbak náluk. A nemrégiben véget ért vizsgálat eredményei szerint, ha az ügyben eljáró rendőr barátságtalanul elutasítja a károsult együttműködési kísérletét, akkor az esetleges eredménytelen nyomozást a sértett még súlyosabban ítéli meg. A rendőrség munkájáról kialakult véleményt a rendőrnek az áldozathoz való viszonya és empátiája nagymértékben alakítja.
A kutatás eredményei szerint a bejelentés után gyorsan kiérkező helyszínelő a hatékonyan működő rendőrség képét erősíti. Az egri megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy a rendőrség gyorsan érkezett, míg a pestieknek csupán 46 százaléka. A kutatók szerint a sértett komoly érzelmi sokkot él át, amikor szembesül személye, tárgyai, otthona védtelenségével. A szorongás, a düh, az elkeseredettség oldásában komoly szerepe van a rendőr empatikus, szakszerű, megnyugtató viselkedésének. A vidéki válaszolóknak majdnem a fele számolt be arról, hogy a rendőrség megérkezése után csökkent a félelme, míg a fővárosiaknak csupán egynegyede érezte ugyanezt.
Több megkérdezett a helyszínelők munkáját alaposabbnak ítélte, mint a nyomozókét. A vidéki helyszínelőket kétszer olyan alaposnak vélték, mint a fővárosiakat.
A válaszok elemzése során a kutatók megállapították: szívesen működik együtt a nyomozókkal és a rendőrséggel az a károsult, aki barátságos, segítőkész helyszínelő rendőrrel találkozott.
A helyszínelő munkáját a sértettek főleg akkor értékelték gyengének, ha kérdéseikre nem válaszolt, vagy nem vette észre az általuk értékelhetőnek vélt nyomokat, és erre a károsultnak kellett figyelmeztetnie. Az egri válaszadók kétharmada bizalommal viseltetett a nyomozó iránt, egyharmada viszont nem. A megkérdezett budapestieknek a fele érzett bizalmat, egyharmada nem, egyötödük viszont még csak nem is találkozott az ügyével foglalkozó rendőrrel.
A megkérdezettek egyetlen kérdésben értettek egyet: abban, hogy az ügyükben elrendelt nyomozás menetéről egyikük sem kapott tájékoztatást, bár kétharmaduk igényelte volna. Kivételek azok a válaszadók, akiknek családtagjuk vagy ismerősük rendőr. Az elmaradt tájékoztatás az oka annak, hogy a budapesti sértettek csaknem fele úgy véli: ügyükben nem is nyomoztak.
A nyomozati munkával való elégedetlenség egyik forrása, hogy a tanúkat csak hosszú idő, esetleg hónapok elteltével hallgatták ki, amikor azok már nem emlékeztek az eseményre, vagy a nyomozók nem hallgattak meg olyan személyeket, akiknek vallomása a sértett szerint fontos lett volna. A vidéki és a fővárosi lakosok véleménye közötti különbség itt is szembeszökő: míg a megkérdezett egriek több mint kétharmada vélte alaposnak a nyomozati munkát, addig a fővárosiaknak csupán egyharmada, míg egynegyede kimondottan elégedetlen volt azzal.