Hazánkban a nők a bűncselekmények 14 százalékát követik el, leggyakrabban vagyon és személy elleni bűncselekményeket – összegezték a Fehér Lenke és Parti Katalin által végzett vizsgálat tapasztalatait. A személy elleni bűnesetek nagy része a családokban történik, és a gyakran évekig, évtizedekig tartó áldozati szituáció – megaláztatás, verés, erőszak – reakciójaként jelentkezik, azaz a nők áldozatból válnak elkövetőkké.
A pálhalmai intézet mélykúti részlegében 278 elítélt nő természeti környezetben él, de a börtön a buszmegállótól hat kilométernyi gyaloglással közelíthető meg, így a kapcsolattartás a családdal nagyon megnehezedik, különösképpen, mert az intézetben nincs nyilvános telefon. A munkavállalási lehetőségek igencsak korlátozottak, a nők legfeljebb konyhai vagy kerti és mezőgazdasági idénymunkát végezhetnek. Kalocsán viszont az elítéltek többsége papírárut gyárt, varr, sző vagy kézimunkázik, amiért sokan más intézményekből oda kérik magukat. A sétálóudvar itt nagyon kicsi, ha pedig sportolni viszik az elítélteket, külön meg kell szervezni a városi sportpályára való szállításukat, őrzésüket. Egerben 250 négyzetméteres a sétálóudvar, valamint 150 négyzetméteres sportpályát használhat a 78-80 nő, és – bár a kutatók szerint a szállongó por miatt nehéz körülmények között – majdnem mindegyikük dolgozik: cipőt és csizmát készít.
A tanulási lehetőségek általában adottak. Pálhalmán 70-80 elítéltnek nincs általános iskolai végzettsége, de a hetente egyszeri oktatáson csak ötvenen vesznek részt. Mindhárom intézményben szabadulásuk után hasznosítható szakmákat tanulhatnak: számítógép-kezelést, virágkötést, de segédápolói képesítést is szerezhetnek. A vizsgálatban szereplők (összesen száz elítélt) majdnem felének nincs általános iskolai végzettsége, egyikük analfabéta, öten viszont főiskolát végeztek. Az elítélt nők kétharmada egyedülálló, s csak a párkapcsolatok egyharmadában büntetlen az élettárs.
A kutatásban 15 felügyelő vett részt, tizenhárman közülük speciális képzettséggel is rendelkeznek. A bv-intézményekben dolgozók szerint az ellenkező nemű felügyelő jobban szót ért az elítélttel. A nők érzékenyek és nehezebben alkalmazkodnak a börtönélethez, mint a férfiak, mégis könnyebb fegyelmezni őket – az elmúlt másfél évben nem volt szükség kényszerintézkedésre –, és mindennemű foglalkozásra nyitottabbak.
A különböző felekezetek képviselői rendszeresen látogatják az intézményeket, és rendszeresek az istentiszteletek. A szerzők szerint az egészségügyi ellátás mindenütt megfelelő, és – akár a lakosság többségénél – a szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribbak. A legkelendőbb gyógyszerek a nyugtatók meg az altalók. Bár az intézményeket szakorvosok rendszeresen látogatják, nagy szükség lenne a családon belüli erőszakkal foglalkozó pszichológusokra, hiszen – állítják a szerzők – a nők egyharmada szenvedett el elítéltetése előtt szexuális vagy fizikai erőszakot.
A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a nők a börtönben is megőrizhessék női mivoltukat. Engedélyezett a hajcsavarók, csatok, a körömlakk, sőt a rúzs és a szolid smink használata. Egerben kötelező a szoknya, csak a dolgozó nők hordhatnak nadrágot is. A mai „börtöndivatot” elsősorban a kötényruhák dekoltázsa és a befűzetlen kincstári cipők képviselik. A tanulmány szerint az elítéltek csaknem fele egygyermekes anya, a többségnek két vagy több gyereke van. Mivel az elítélt nőknek mintegy kétharmada a közismerten nagyon családcentrikus romák közül kerül ki, a nők kivetik maguk közül azokat, akik gyermek ellen követtek el bűncselekményt.
A vizsgálat szerint nem ritka eset, hogy az anya megszakítja kapcsolatát kiskorú gyerekével, azért, hogy az ne egy bebörtönzött szülőre emlékezzen, az elítéltek nagy része azonban inkább édesanyjára bízza gyermekét, és semmiképp sem akarja, hogy állami gondozásba kerüljön. A tanulmány szerint a nők főleg a tisztálkodási, a látogathatósági és mozgási lehetőségekkel elégedetlenek, de a legfőbb probléma a privátszféra és a társak alkalmazkodásának hiánya.
origo.hu
Magyar Péter egy újságíró kezére csapta a kocsiajtót - videó
