időjárás 26°C Konstantin 2022. május 21.
logo

Döntés a forrásmegosztásról

Gidró Kriszta
2001.09.25. 23:00

Összesen 195 milliárd forint sorsáról dönt holnap a Fővárosi Közgyűlés, ennyi pénzt kell elosztani a fővárosi önkormányzat és a 23 kerület között. A javaslat szerint a kerületek reálértéken átlagosan 13,9 százalékkal, míg a főváros 13,4 százalékkal több pénzből gazdálkodhat. A legtöbb pénzt idén is a VII. kerület kapja, a legroszszabbul a II. kerület jár. A városrészek többsége és az ellenzék elutasítja a tervezetet.

Bírálta a közgyűlés MIÉP-frakciója a főváros forrásmegosztási tervezetét. Zsinka László, a képviselőcsoport vezetője emlékeztetett: a közgyűlés egy korábbi határozatának értelmében 2002-re be kellett volna vezetni a nullabázisú rendszert, ám a jelenlegi tervezet ezt nem tartalmazza. Szerinte már meg kellett volna határozni a város működési és igazgatási kiadásainak szükségletét, és a végösszeget elosztani a lakosságszámmal. Az így kiszámolt normatívát kellene kifizetni a kerületeknek. Elismerte, hogy így azok a városrészek járnának rosszabbul, amelyek a normatíva összegénél jelenleg többet költenek működésre és igazgatásra.
A fejlesztési és felhalmozási kiadásokkal kapcsolatban Zsinka kijelentette: hiányzik az a rendszer, amely ellenőrzi, hogy az erre a célra elkülönített összeget mire költik a városrészek. A frakcióvezető példaként említette a VII. kerületet. – Szabó Zoltán polgármester egy televíziós vitában elismerte, hogy a lakásfelújításra kapott összeg egy részét Erzsébetváros működésre költi – tudatta Zsinka. Éppen ezért a tavalyi lakásfelújítási szükséglet idén is jelentkezik, és a városrész meg is kapja ezt az összeget. A jelenlegi deficitarányos forrásmegosztási modell hibájául nevezte meg azt is, hogy azokat a kerületeket preferálja, amelyek szándékosan alacsonyra tervezik bevételeiket.
Zsinka az építményadó tervezése miatt is bírálta a javaslatot. Az ugyanis jelentős mértékű emeléssel számol minden kerület esetében, holott számos városrész már évek óta a törvényi maximumot veti ki.
A fővárosi MSZP-frakció megszavazza a forrásmegosztás tervezetét, bár képviselői tudják, hogy nem ez a javaslat a legideálisabb – nyilatkozta lapunknak Gy. Németh Erzsébet. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint a jelenlegi tervezet a realitásokat veszi figyelembe, ugyanis az Orbán-kormány központi pénzelvonásai miatt a főváros nem tud kedvezőbb, kompromiszszumosabb forrásmegosztást készíteni. A politikus csak abban reménykedik, hogy majd az új Medgyessy-kabinet biztosítja a kerületeknek és a fővárosnak a nekik járó szükséges forrásokat.
A forrásmegosztás tervezet torz anyagokból áll össze, és hibás számításokon alapul – értékelte lapunknak az előterjesztést Mester László XVIII. kerületi polgármester, a külső kerületek szövetségének soros elnöke. A politikus hibának nevezte, hogy nem készítenek összehasonlító elemzéseket a kerületek szükségleteiről. A felújítási és fejlesztési költségeket 35 százalékkal növelték a korábbi 18 százalékhoz képest, ám azt nem vizsgálták, hogy a főként külvárosokban lévő lakótelepek rekonstrukciójához mennyi pénz kell valójában. Ezeket a számításokat ugyanis a régi belvárosi házakhoz mérik, amelyek több esetben már átestek egy-egy felújításon, ellentétben a panelházakkal. Hozzátette: a fejlesztési és felújítási pénzektől több külső kerület fog elesni. A polgármester elfogadhatatlannak nevezte a forrásmegosztás tervezetét.
Az idei javaslat a korábbiakhoz hasonlóan nem veszi figyelembe a városrészek eltérő adottságait és a fejlesztési igényeit – közölte lapunkkal Tarlós István, a III. kerület polgármestere. Véleménye szerint ugyan az pozitívumként értékelhető, hogy beindult a forrásmegosztás reformja, a külső kerületek továbbra is rosszul járnak.
Az építményadó miatt utasította el a forrásmegosztás tervezetét a II. kerületi önkormányzat. Bencze B. György polgármester bejelentette: ha így fogadja el a közgyűlés, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A kerület szerint méltánytalan az is, hogy a városrész forrásai 7,8 százalékkal bővülnek, míg a kerületi átlag 13,9 százalék. A főváros növekménye 13,4 százalék, de van olyan belső kerület, amely 20 százalékkal több pénzből gazdálkodhat jövőre.
Újpest képviselő-testülete tegnap lapzártánk után tárgyalta a tervezetet, ám Derce Tamás polgármesternek az ülés előtt sem voltak kétségei a szavazás végeredményét illetően. Mint fogalmazott: a képviselők bizonyára elfogadják majd az elutasításról szóló előterjesztést. Derce kijelentette: sérelmezik, hogy a főváros szabja meg, egy-egy kerület mennyi pénzt költsön beruházásra. A javaslat szerint Újpestnek jövőre 360 millió forintot kellene fejlesztésre fordítania. Amennyiben nem költik el ennek az összegnek a hatvan százalékát, úgy a különbözetet levonják a városrésztől. Visszautasítják azt is, hogy a főváros szabja meg az építményadó emelésének a mértékét is. A polgármester mindezt a tanácsrendszer visszaállításaként értelmezi. Mint fogalmazott: amennyiben nem történik meg a budapesti közigazgatás régóta halogatott reformja, a rendszer hamarosan összeomlik. A helyzet kialakulásáért a polgármester a parlament mellett felelősnek tartja az Alkotmánybíróságot is. Ez utóbbi ugyanis 1994 óta rendre lesöpri asztaláról a kerületek beadványait, amelyek arról szólnak, hogy a főváros messze túllép törvényben adott jogosítványain.

- Háttér -

A forrásmegosztás a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat közösen megillető bevételekről rendelkezik. Az önkormányzati törvény értelmében ilyen bevétel a személyi jövedelemadó helyhatóságokat megillető része, a normatív állami támogatás, egyéb központi források, illetve a helyi adók. Az önkormányzatok költségvetésének alapját jelentő forrásmegosztási rendeletet a Fővárosi Közgyűlés alkotja meg. 1995-ig a kerületek többségének egyetértése kellett a rendelet elfogadásához, ám azóta a városrészek csupán véleményezhetik a tervezetet, vétójoguk az önkormányzati törvény módosításával megszűnt. Azóta éles viták övezik a forrásmegosztás készítését, s volt olyan év, hogy csupán egyetlen kerület fogadta el a főváros tervezetét.
1999-ben a központi költségvetési törvény a fideszes Juharos Róbert javaslatára úgy fogalmazott: a helyi adóknak legalább negyvenöt százaléka, míg a központi bevételeknek legalább a fele a kerületeket illeti. A kétéves költségvetésben a szintés fideszes Perlaki Jenő javaslatára az arányszámok hatvan, illetve hetven százalékra módosultak.