Legutóbb trükkös tolvajlások miatt őrizetbe vett külföldiek lakhelyelhagyási tilalmát rendelte el a Pest Megyei Bíróság. Őket több európai országban is körözték. Ám a három délszláv férfi egy percet sem töltött a kijelölt helyen, megszöktek. A másodfokú tárgyalás után viszont házi őrizet helyett előzetes letartóztatást rendeltek el egy józsefvárosi késeléses ügyben és egy XVI. kerületi halálos lövöldözéses ügyben is.
A BRFK-n Komáromi Endre ezredestől megtudtuk: a rendőrség mindent megtesz, hogy a házi őrizetre ítéltek és a lakhelyelhagyási tilalom alá vontak megbízható ellenőrzését ellássa. Lapunk rendőrségi forrásból azonban úgy értesült: az utóbbiaknál csak véletlen ellenőrzésnél vagy elfogáskor derülhet ki, hogy az érintettek valamelyike megszegte-e az előírást. Például egy éjszakai életben jól ismert férfi elfogásakor derült csak ki, hogy a társaságában van az a lakhelyelhagyási tilalomra kötelezett külföldi is, akinek augusztus utolsó napjaiban kézigránátot dobtak Pest megyei lakótelkére.
Úgy tudjuk: technikai eszközök híján nem túl alapos a házi őrizetesek ellenőrzése sem, hiszen a rendőrség amúgy is létszám- és autóhiánnyal küzd. Általában mobil vagy visszatérő ellenőrzést hajtanak végre: a járőröző rendőrök az eligazításon megadott időpontokban ellenőrzik otthonukban a gyanúsítottakat. Ebben a kategóriában több fokozat is létezik: vannak házi őrizetre ítéltek, akik kötelező orvosi vizsgálatokra is csak rendőri kísérettel mehetnek, de van olyan is, hogy a gyanúsítottak kísérők nélkül végezhetik napi bevásárlásaikat. Bármelyik büntetési forma lép is életbe a rendőrség által indítványozott előzetes letartóztatás helyett, a megszegők nem mindig kerülnek súlyosabb kategóriába, ha kijátsszák az ellenőrzést. Ha a bírói határozat másképpen nem rendelkezik, csak pénzbüntetésre ítélhetők a renitensek.
A büntetés-végrehajtásnak „kedvezők” a bíróságok lakhelyelhagyási tilalmat, illetve házi őrizetet elrendelő ítéletei. A hazai intézetekben ugyanis 156 százalékos a telítettség – mondta Bujáki Ildikó, az BV Országos Parancsnokságának szóvivője. A jogerősen elítéltek száma 12 400, az előzetes letartóztatottaké pedig 4445.
A Fővárosi Bíróság sajtószóvivője, Sándor Zsuzsanna bíró elmondta: a bíróság a bűncselekmény súlyosságán kívül a személyi körülményeket veszi figyelembe, ha a kényszerintézkedésről dönt. Az előzetes letartóztatást a bíróság akkor rendeli el, ha szökés vagy bűnismétlés veszélye, illetve az eljárás veszélyeztetése közül valamelyik feltétel fennáll. A házi őrizetet akkor alkalmazzák, ha ennek a személyi feltételei is adottak. Sándor Zsuzsanna szerint a legfontosabb, hogy az indítványozó kellő bizonyítékot vonultasson fel az alapos gyanú meglétéről. Ha a bíró úgy látja, hogy kevés a bizonyíték, akkor az előzetes letartóztatás egyéb feltételeinek megléte esetén sem rendel el kényszerintézkedést. A házi őrizet olyan intézmény, amely a bíró kezében a szigorú és az enyhe kényszerintézkedés közötti átmenet lehetőségét jelenti.
Sódor István fővárosi főügyész szerint az alapos gyanút és az előzetes letartóztatás indokait hitelt érdemlően kell bizonyítania az ügyésznek a bíró előtt. A bíró és az indítványozó között az alapos gyanú hiánya adhat okot a legnagyobb véleménykülönbségre. A rendőrség és az ügyészség között pedig az eljárás meghiúsításával kapcsolatos megítélésben térhetnek el leginkább az álláspontok. Feltáró jellegű beismerő vallomás esetén nem valószínű, hogy a gyanúsítottnak lehetősége lenne meghiúsítani az eljárást – vélte Sódor István. A házi őrizet intézményét egyelőre ritkán használják, mert a főügyész szerint hiányosak a végrehajtási szabályok.
Hegedűs László ügyvéd úgy véli: túlzott mértékben helyezik előzetes letartóztatásba a gyanúsítottakat. Az ügyvéd szerint aggályos, hogy a rendőrségnek korlátlan lehetősége van ennek elrendelésére. Ha egyszer valaki előzetesbe kerül, nem valószínű, hogy kijön, hisz a hosszabbítást az esetek többségében elrendelik. Hegedűs László szerint gyorsítani kellene a nyomozást, ezáltal hamarabb kiszabadulhatnának az előzetes letartóztatásban lévők . Mint mondta, olyan ügyfele ült tizenegy hónapig előzetesben, akit később egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, s ezért még kártérítést sem kaphatott volna. A bíróság ugyanis csak jogellenes fogvatartásért ítélhet meg kártérítést, azaz ha bűncselekmény hiánya miatt szűnik meg az eljárás.
Az ügyvéd úgy véli: a jogalkotáson kellene változtatni, ám szerinte az Amerika elleni terrortámadás után még inkább szigorodnak a törvények.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
