Kazahsztánban a szentatya első útján a parancsuralmi rendszerek áldozatainak emlékművéhez vezetett. A kommunista uralom évtizedeiben sok százezer embert hurcoltak Kazahsztánba más szovjet köztársaságokból, közöttük sok németet a Volga vidékéről, napjainkban is háromszázezer német származású kazahsztáni él a vidéken.
Közvetlenül II. János Pál pápa látogatása előtt a közép-ázsiai ország kormánya szombaton nyilatkozatban foglalt állást az afganisztáni problémák békés rendezése mellett. „Az amerikai tragédiával, az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrortámadásokkal kapcsolatban manapság egyre gyakrabban halljuk Afganisztán nevét” – mondta Jerlan Idriszov kazah külügyminiszter Asztanában. „Reméljük, hogy ezt a viszályt békés eszközökkel fogják megoldani. Mi ennek szükségességéből indulunk ki. Tekintettel az Afganisztánnal kapcsolatos fejleményekre, a kazahsztáni pápalátogatás immáron némileg politikai színezetű” – jelentette ki Idriszov, kifejezve egyúttal azt a reményét is, hogy a szentatya látogatása csökkenti a térségben tapasztalható feszültséget.
„A viszályokat nem a fegyverek erejével, hanem békés eszközökkel, tárgyalások és párbeszéd útján kell megoldani” – jelentette ki a pápa az asztanai repülőtérre érkezve, az afganisztáni eseményekre utalva. A pápa a Kathpress nemzetközi katolikus hírügynökség jelentése szerint felhívta a közép-ázsiai soknemzetiségű állam kultúrájának és hagyományainak letéteményeseit, hogy békében éljenek együtt. Arra figyelmeztette az egyházfő az ország lakosságának felét kitevő iszlám vallásközösség tagjait és az összes kazahsztáni jóakaratú embert, hogy mindenki számára egyformán szavatolják a békés jövőt.
II. János Pál orosz nyelvű beszédében kiváltképpen méltányolta, hogy Kazahsztán függetlenségének kikiáltásakor bezárta a szemipalatyinszki atomkísérleti telepet, és egyoldalúan lemondott a nukleáris fegyverekről. Emlékeztetett arra, hogy látogatása a kazahsztáni függetlenség elnyerése után 10 évvel történik, a sötétség és a szenvedés hosszú időszaka után.
A Kazahsztánban élő több mint száz nemzetiség államában elengedhetetlenül szükség van a testvériség, a párbeszéd és a kölcsönös megértés légkörére, hogy felépíthessék a más népekkel, nemzetekkel és kultúrákkal való szolidaritás és együttműködés hídját. Ennek pedig feltétele a nyitott szelleműség, hogy minden ember és népcsoport ugyanolyan szabadságjogokat élvezhessen, beleértve kiváltképpen a vallásszabadságot – mondta a pápa.
Luigi Attacoli, a Corriere Della Sera vatikáni tudósítója szerint II. János Pál pápát mindig ösztönözte, ha veszélyes helyekre mehet. A tekintélyes publicista szerint II. János Pál pápaságának éppen az a lényege, hogy mindenüvé elvigye a béke szavát.
Hisztizett Magyar Péter, sokba került ez az erdélyieknek
