Szigorú büntetés korrupcióért

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által javasolt Btk.-módosítás szerint ezután csupán a korrupciós pénzt vagy előnyt elfogadó személyt büntetik, a vesztegető viszont büntetlenséget élvez, ha feltárja a bűncselekményt. A tárca több bűncselekménynél javasolta a büntetési tételek emelését és a Magyarországon eddig nem alkalmazott távtárgyalás intézményének elvi elfogadását.

2001. 09. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megkönnyíti az IM által javasolt módosítás a vesztegetés bizonyítását és felderíthetőségét, hiszen megbontja a korrupcióban részt vevő felek érdekközösségét – tájékoztatta lapunkat Soós László, az IM főosztályvezetője. A javaslat értelmében ezután a korrupciót feltáró vesztegetőt nem, csupán azt a személyt büntetnék, aki a jogtalan előnyt elfogadja. A jelenleg hatályban lévő törvény szerint ugyanis a korrupcióban részt vevő felek mindegyike bűncselekményt követ el. Az 1940-es évekből származó rendelkezés szerint a vesztegetőnek csak abban az esetben nem kell büntetéstől tartania, ha a másik fél kezdeményezésére nyújtja a jogtalan előnyt, vagy azért, mert enélkül nem jut hozzá ahhoz, ami törvény szerint megilleti.
Az IM ugyanakkor javaslatot tett a korrupcióval kapcsolatos büntetési tételek emelésére is. Így míg hivatali vesztegetés esetében a büntetés most 2 hónaptól 3 évig terjed, a javaslat szerint ugyanezt a bűncselekményt ezután 1 évtől 5 évig büntetnék.
Jelenleg fegyelmi vétséget követ el az a hivatalos személy, aki a tudomására jutott korrupcióról nem tesz feljelentést. A minisztérium ezután fegyelmi vétség helyett bűncselekményként minősítené a feljelentési kötelezettség elmulasztását.
A tárca szükségesnek látja, hogy emeljék a büntetési tételt az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, így a hamis vád, a hamis tanúzás és a bűnpártolás esetében is. Javasolta ugyanakkor, hogy ebbe a kategóriába egyéb, eddig általánosítva megfogalmazott cselekmények is belekerüljenek. Eddig például a kényszerítés címszó alá tartozott, ha valakit fenyegetéssel vagy erőszakkal vettek rá, hogy megtegyen vagy ne tegyen meg valamit. A javaslatban a vallomás visszavonására való kényszerítés ezután külön bűncselekményként szerepel.
A minisztérium javaslatára a kormány elvi lehetőséget adna a Nyugat-Európában ismert, de Magyarországon eddig nem alkalmazott távtárgyalás bevezetésére is. Ezen videorendszerrel oldanák meg a helyszínek közötti kommunikációt. A távtárgyalás lehetővé tenné, hogy külön-külön teremben, egymástól függetlenül tegyen vallomást a súlyos, erőszakos bűncselekmény vádlottja és áldozata. Az áldozatnak így nem kellene újból találkoznia az elkövetővel. A távtárgyalás ugyanakkor jó idő- és pénzkímélő megoldásnak tűnik olyankor is, amikor a sértett a tárgyalás helyszínétől messze lakik.
Az IM leporolta és modernizálta a mintegy száz évvel ezelőtti klasszikus, de kevésbé ismert zugírászatra, azaz a zugügyvédeskedésre vonatkozó törvényi rendelkezést. Fontosnak véli ugyanakkor korszerűsíteni az ugyancsak nagyon régen megfogalmazott – hatóság által, például végrehajtás miatt elrendelt – zárlat megsértésével kapcsolatos szabályozást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.