Szigorú büntetés korrupcióért

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által javasolt Btk.-módosítás szerint ezután csupán a korrupciós pénzt vagy előnyt elfogadó személyt büntetik, a vesztegető viszont büntetlenséget élvez, ha feltárja a bűncselekményt. A tárca több bűncselekménynél javasolta a büntetési tételek emelését és a Magyarországon eddig nem alkalmazott távtárgyalás intézményének elvi elfogadását.

Megkönnyíti az IM által javasolt módosítás a vesztegetés bizonyítását és felderíthetőségét, hiszen megbontja a korrupcióban részt vevő felek érdekközösségét – tájékoztatta lapunkat Soós László, az IM főosztályvezetője. A javaslat értelmében ezután a korrupciót feltáró vesztegetőt nem, csupán azt a személyt büntetnék, aki a jogtalan előnyt elfogadja. A jelenleg hatályban lévő törvény szerint ugyanis a korrupcióban részt vevő felek mindegyike bűncselekményt követ el. Az 1940-es évekből származó rendelkezés szerint a vesztegetőnek csak abban az esetben nem kell büntetéstől tartania, ha a másik fél kezdeményezésére nyújtja a jogtalan előnyt, vagy azért, mert enélkül nem jut hozzá ahhoz, ami törvény szerint megilleti.
Az IM ugyanakkor javaslatot tett a korrupcióval kapcsolatos büntetési tételek emelésére is. Így míg hivatali vesztegetés esetében a büntetés most 2 hónaptól 3 évig terjed, a javaslat szerint ugyanezt a bűncselekményt ezután 1 évtől 5 évig büntetnék.
Jelenleg fegyelmi vétséget követ el az a hivatalos személy, aki a tudomására jutott korrupcióról nem tesz feljelentést. A minisztérium ezután fegyelmi vétség helyett bűncselekményként minősítené a feljelentési kötelezettség elmulasztását.
A tárca szükségesnek látja, hogy emeljék a büntetési tételt az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, így a hamis vád, a hamis tanúzás és a bűnpártolás esetében is. Javasolta ugyanakkor, hogy ebbe a kategóriába egyéb, eddig általánosítva megfogalmazott cselekmények is belekerüljenek. Eddig például a kényszerítés címszó alá tartozott, ha valakit fenyegetéssel vagy erőszakkal vettek rá, hogy megtegyen vagy ne tegyen meg valamit. A javaslatban a vallomás visszavonására való kényszerítés ezután külön bűncselekményként szerepel.
A minisztérium javaslatára a kormány elvi lehetőséget adna a Nyugat-Európában ismert, de Magyarországon eddig nem alkalmazott távtárgyalás bevezetésére is. Ezen videorendszerrel oldanák meg a helyszínek közötti kommunikációt. A távtárgyalás lehetővé tenné, hogy külön-külön teremben, egymástól függetlenül tegyen vallomást a súlyos, erőszakos bűncselekmény vádlottja és áldozata. Az áldozatnak így nem kellene újból találkoznia az elkövetővel. A távtárgyalás ugyanakkor jó idő- és pénzkímélő megoldásnak tűnik olyankor is, amikor a sértett a tárgyalás helyszínétől messze lakik.
Az IM leporolta és modernizálta a mintegy száz évvel ezelőtti klasszikus, de kevésbé ismert zugírászatra, azaz a zugügyvédeskedésre vonatkozó törvényi rendelkezést. Fontosnak véli ugyanakkor korszerűsíteni az ugyancsak nagyon régen megfogalmazott – hatóság által, például végrehajtás miatt elrendelt – zárlat megsértésével kapcsolatos szabályozást.