Két nyilvánosan meghirdetett pályázat zajlott le 1998-ig, egyetlen ajánlat sem érkezett. Ezek után újsághirdetések és közvetlen kiajánlások útján kerestünk vevőket – áll Gerhardtné Lesták Ágnes címzetes szakfőtanácsos, a vagyonhasznosítási ügyosztály vezetőjének lapunk kérdéseire adott válaszlevelében.
A zuglói képviselő-testület és a vagyongazdálkodási bizottság az eltelt évek alatt összesen négy vételi ajánlatot tárgyalt. 1995-ben még 80 millió forintos ajánlatot fogadott el a testület, ám az ügylet meghiúsult, egy évvel később 72 millió forintért akadt jelentkező, ám végül ez a vevő is visszalépett. 1997-ben két vevőjelölt is felbukkant, az illetékes bizottság a 72-72 millió forintos ajánlatokat támogatta is, ám a jelentkezők visszalépése miatt mégsem jött létre egyik ügylet sem.
Mint arról tegnap beszámoltunk, az önkormányzat a 90-es évek elején mindent megtett azért, hogy a kúria jellegű épület százszázalékos tulajdonjogát megszerezze. Ennek érdekében 1993-ban, február elején a képviselő-testület a Siemens Telefongyár Kft. bérleti jogának megváltásáról döntött. Csereként a XIV. kerület Semsey Andor utca 16/B szám alatti 257 négyzetméteres – 5,6 millió forint értékű – telekingatlan tulajdonjogát ruházta át a gyárra. Ugyancsak 1993 februárjában sikerült az épületben lévő két magántulajdonú lakást is megvásárolni összesen 32 millió forintért.
Az 1999. január végén 62 millió forintért értékesített épület egyébként a tulajdoni lap szerint négy igen nagy alapterületű – 185, 151, 421 és 197 négyzetméteres – lakásból állt.
Gerhardtné Lesták Ágnes közlése szerint a City-Ház Rt. 1998. december 7-én kereste meg az önkormányzatot vételi ajánlatával. Ez az ajánlat kísértetiesen hasonlított az egy évvel korábban a Magyar Orvosi Kamara nevében Doktorits Béla főtitkár által megküldött írásos ajánlathoz. A City-Ház Rt. is 62 millió forint vételárra tett ajánlatot és ugyancsak 17, 14 és 31 milliós részletfizetési kedvezményt kért. Az orvosi kamara új főtitkára, Gyenes Géza korábban lapunknak azt nyilatkozta: nem emlékszik az írásos vételi ajánlat benyújtására. Ennek ellentmond Gerhardtné Lesták Ágnes Magyar Nemzetnek megküldött válaszlevele, amely szerint a kamara 1997. december 15-én írásos ajánlattal élt, amelyben a már említett részletfizetési kedvezményt kérte, amelyet a képviselő-testület 1998. február végén el is fogadott. Csakhogy ez az ügylet is meghiúsult, mert a kamara „1998. június 8-án kelt levelében arról értesítette az önkormányzatot, hogy egy Benzúr utcai ingatlan értékesítéséből tudta volna fedezni a vételárat”, amelynek értékesítése még nem történt meg. Az önkormányzat nyilvános ülésen fogadta el az orvosi kamara ajánlatát. Arról azonban, hogy az önkormányzat az orvosi kamarával mégsem kötötte meg az ügyletet, a City-Ház Rt. időben értesült.
Amint azt megírtuk, a cég jelenlegi felügyelőbizottságában két zuglói szabad demokrata képviselő, Killik Jenő és Kőhalmy Károly is helyet kapott 1999. október
31-én. Killik ezt megelőzően a cég igazgatóságának a tagja volt, míg Kőhalmy a City-Ház Rt.-nél és jogelődjénél, a City-Ház Kft.-nél is ügyvédként járt el.
A City-Ház Rt. az 1999-ben 62 millióért megszerzett ingatlanra 2000. január végén – áfával együtt – 227 millió forintról szóló adásvételi szerződést kötött az SZDSZ-szel. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint azonban az SZDSZ tulajdonjogát máig nem jegyezte be a földhivatal.
Mint említettük, a City-Ház 1999. január végén vásárolta meg a Gizella utcai ingatlant részletfizetési kedvezménnyel. A képviselő-testületi határozat szerint a cég a vételár felének kifizetésekor vehette birtokba az épületet. A vételár felének megfizetésére a szerződés aláírásától (1999. január 25.) számított 60 napon belül volt ideje a City-Háznak.
Ennek ellenére a cég 1999. február 1-jén hozott határozatával a társaság székhelyét a Gizella u. 36. szám alá helyezte át. Vagyis teljesítette a vételár felének megfizetését, és nem volt szüksége az orvosi kamarának megszavazott kedvezményekre.
– A zuglói Fidesz–MKDSZ– MDNP-frakció szerint a polgármester asszonyt felelősség terheli és vélelmezhető a kerület vagyonvesztése is a Gizella utcai ingatlan eladása kapcsán – jelentette ki lapunknak Rozgonyi Zoltán frakcióvezető. Éppen ezért a képviselőcsoport a következő testületi ülésen vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. A testület arra derítene fényt, hogy a Gizella utcai ingatlan értékesítése során fennállhat-e a hűtlen kezelés vagy a csalás – mondta a politikus. Hozzátette: a testület a Gizella utcai ingatlan mellett vizsgálná a Paskál-terület eladását, a Bosnyák téri igazgatási központ kialakítását, valamint több kisebb értékű ingatlan értékesítését is.
Rozgonyi Zoltán rámutatott: a Gizella utcai – jelenleg az SZDSZ székházaként működő – ingatlan eladása körül több érdekes momentum is van. Példaként említette, hogy a City-Ház vételi ajánlata teljes egészében megegyezik azzal az ajánlattal, amelyet a Magyar Orvosi Kamara tett. A frakció azt is furcsállja, hogy az önkormányzat lakásként értékesítette az ingatlant. Rozgonyi Zoltán közölte: ha az SZDSZ nem kezdeményezte a székház irodává történő átminősítését, akkor az után – a kerület rendelete alapján – nem fizet építményadót.
Az SZDSZ sajtóosztálya arról tájékoztatott, hogy pert indít a Magyar Nemzet ellen „a jó hírnév megsértése” miatt. A szabad demokraták szerint lapunk olyan valótlanságokat állított a pártról, amelyek alkalmasak az olvasó megtévesztésére. Azt is közölték, hogy ezzel egy időben sajtó-helyreigazítást kezdeményeznek, bár ennek szövegét lapzártáig nem küldték meg.
A Független Kisgazdapárt elutasít mindenféle ügyeskedést, és mint eddig, úgy a jövőben is fellép a közélet tisztasága érdekében – reagált az SZDSZ székházügyletére Béres Béla, az FKGP alelnöke.
Amennyiben kiírtak pályázatot az ingatlanra – a cikkben van erre utalás –, akkor nem történt törvénysértés, ha viszont nem, és a City-Ház a kapcsolatai alapján jutott hozzá az ingatlanhoz, akkor elítélendő a tranzakció – reagálta lapunk cikkére Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A politikus megjegyezte: nem derült ki számára, hogy történt-e vagyonértékelés, és ha igen, az milyen összeget állapított meg, és azt sem lehet tudni, hogy a City-Ház mennyit költött az épület felújítására. Keller László kitért arra is: mivel az ügy egyértelműen önkormányzati kompetenciába tartozik, az esetleges felelősöket is ott kell keresni.
Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese megkeresésünkre közölte: az ügyletet törvényességi szempontból, az ismert információk alapján nem lehet vitatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy etikailag és szakmailag mindenképpen kifogásolható az önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának baklövéssel felérő döntése, amelyet ráadásul még a testület többsége is jóváhagyott.
– Elviselhetetlen ez a gazdasági terrorizmus, ami ellen keményen kell küzdeni – reagált lapunknak Csurka István, a MIÉP elnöke.
Kitalált vádak célpontja lett Charlie Kirk
