A szigorúbb a jobb?

Globalizálódó világunkban nemzetközivé válik a bűnözés is. Az New York-i események új fénybe állították a bűnmegelőzést, és egyre nyilvánvalóbbá válik: a büntetés-végrehajtásban háttérbe szorulhat az emberi jogok tiszteletben tartásának követelménye, és szigorodnak majd az ítéletek is – hangzott el az Országos Kriminológiai Intézetben szervezett nemzetközi konferencián.

A XXI. század kihívásai a büntető igazságszolgáltatás és a szankcionálás területén Közép- és Nyugat-Európában című háromnapos konferencián magyar, német, lengyel, cseh, szlovák, szlovén és orosz szakemberek vetik össze tapasztalataikat a térség kriminálpolitikai helyzetéről, az alkotmányos jogokról, a szankciórendszerekről és a börtönbüntetésről. A szakemberek szerint a terrorizmusra elsősorban nem büntetőjogi választ kell adni, a megelőzés jóval fontosabb.
J. Albrecht kriminológus szerint Németországban párhuzamosan kétféle tendencia érezhető. Egyszerre keresik a büntetés-végrehajtás lazítását célzó altarnatívákat – ilyen például a pénzbüntetéssel kiváltható börtönbüntetés –, ugyanakkor szigorítják a terrorista, a droggal, az erőszakos és szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos büntetéseket.
A konferencián elhangzott: kérdéses, hogy a mai jogrendszer alkalmas-e az új típusú bűnelkövetési forma: a terrorizmus kezelésére, hiszen míg a „hagyományos” szervezett bűnözésnek jól körülhatárolhatóan a profitszerzés a célja, addig a terrorizmus öncélú és egy adott rendszer destabilizálására irányul.
K. Krajevszky kriminológus beszámolójában kitért arra, hogy Lengyelországban, akár a posztkommunista országok többségében, előbb liberalizálódtak, majd – a bűnözés erősödése következtében – 1997 után szigorodtak a szank-ciók. Olyannyira, hogy a jelenlegi jogi megoldások egyre inkább hasonlítanak a rendszerváltás előttiekre. Oroszországban viszont – Gilinszkij kriminológus szerint – erősödik azoknak a hangja, akik az állami represszió erősítését és a büntetések további súlyosbítását követelik, annak ellenére, hogy az 1996-os orosz büntető törvénykönyvben már nagyon szigorúak a tételek. Gyakori a halál-, életfogytig tartó vagy 30 éves börtönbüntetés. Bár Magyarország terrorista bűncselekmények szempontjából kevésbé veszélyeztetett, mint a nyugat-európai országok, Nagy Ferenc kriminológus szerint itt is a „minél szigorúbb, annál jobb” tendencia látszik erősödni.