A zalai Fekete István Állat- és Természetvédő Egyesület elnöke, Szvitek Erzsébet állítja: vagy csődbe ment a szürkemarha-csorda tartására szerződött balatonszentgyörgyi kft., és továbbadott az állatokon, vagy fekete vágóhídra került a gulya.
– Két éve még ott legelt Szentgyörgy határában a 157 állat, ma pedig jó, ha háromtucatnyit láthatunk. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak évi 6,5 milliós többletköltséget okoz annak a 300 hektáros gyepterületnek a művelése, amelyet eddig jószerével ingyen „gondozott” a szürkemarha-csorda – fűzte hozzá. Szvitek Erzsébet osztott-szorzott, és arra az eredményre jutott, hogy a nemzeti park jogelődjével kötött szerződés alapján – amely kimondja: a gondozónak évenként 15 üszővel és 15 bikával szaporodott csordával kell elszámolnia – több mint ötszáz szürke marhának kellene legelésznie Szentgyörgy határában.
Hogy valójában mennyi van a kft. gondozására bízva, azt a legilletékesebb helyen, a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatalnál igyekeztünk megtudni. Varga Gábor, a hivatal helyettes vezetője lapunknak azt mondta: a kft. ügyvezetője az idén 37 állat után igényelt és kapott állami támogatást.
– Állítólag az ön közbenjárására került a szürkemarha-csorda ahhoz a kft.-vezetőhöz, aki most bajban van, merthogy nem tud elszámolni a rábízott állatokkal. Igaz ez? – szögeztük a kérdést Nemcsók János exállamtitkárnak, a Horn-kormány balatoni kormánybiztosának.
– A balatoni régió jövőjével foglalkozó valamennyi fórumon szorgalmaztam, hogy a tó környékére visszakerüljenek azok az őshonos állatok, a szürke marhák, a mangalica disznók, a pecsenyecsikók, amelyek valaha meghatározói voltak az itteni gazdálkodásnak és egészséges táplálkozásnak. A Festetics grófok annak idején ökológiai legeltetést végeztettek a Kis-Balatonnál, amire a szürke marhát szemelték ki. Más módon megvalósíthatatlan lett volna az ősgyep védelme. Valóban én szorgalmaztam, sőt én adtam ötletet ahhoz, hogy honnan vásároljanak a Balaton mellé szürke marhát, ám határozottan cáfolom, hogy a közbenjárásomra kötöttek szerződést a balatonszentgyörgyi kft.-vel. Úgy tudom, a gazdasági társaságnak 18 év alatt, ameddig a szerződés érvényes, kétszeres szaporulatot kell felmutatnia. Ha megszegte a szerződésben foglaltakat, felelősséggel tartozik.
– Tud-e a „köddé vált” gulyáról? – fordultunk kérdésünkkel Illés Zoltánhoz, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnökéhez.
– Természetesen tudok, és elsőként azt szeretném nyomatékosítani, hogy az eltűnt állatok miatt aggódó és a csorda megfogyatkozását bejelentő Szvitek Erzsébet – akit az elmúlt hetekben több helyről is támadás ért – erkölcsi elégtételt érdemel. Másodsorban értetlenségemnek kell hangot adnom. Miként történhetett meg, hogy egyik napról a másikra eltűntek az állatok? Senki sem vette észre az illetékesek közül a csorda megfogyatkozását? A védett gyepterületre 1997-ben került a 157 állat, s az, hogy most alig több mint kéttucatnyi legelészik ott, felveti a bűncselekmény gyanúját. Ezért mielőbb felül kell vizsgálni az összes szerződést, hogy meg lehessen állapítani, történt-e visszaélés. Ha igen, kezdeményezni kell a szerződésbontást. Megjegyzem, a szentgyörgyin kívül több helyen is van szürkemarha-csorda nemzeti parki oltalom alatt.
A Veszprémi Városi Ügyészség feljelentéskiegészítését követően a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt indított nyomozást a balatonszentgyörgyi kft. ügyvezetője ellen. Pintér József őrnagy elmondta, hogy a haszonbérleti szerződés szerint öt évig nincs elszámolási kötelezettsége a kft.-nek, de minden év november 15-ig teljesítenie kell a 15-15 darabos szaporulatot.
– A végső elszámolás határideje 2015. november 15. – mondja az őrnagy. A rendkívül értékes génállomány ügyében folyó nyomozás jellegét firtató kérdésünkre elmondta: sok különös ügyben kellett már eljárniuk embereinek, de marhacsorda eltűnése ügyében még nem nyomoztak.
– Az ízletes húsú szürke marhát, amelyből becslések szerint háromezer van hazánkban, eleink igavonóként tartották. Szép és igénytelen állat, a lápi legelők karbantartása szinte elképzelhetetlen nélküle. Noha pénzben kifejezhető értéke csak hozzávetőleg kétszázezer forint, minden egyede pótolhatatlan. Kiváltképpen, ha génállományként jegyzik a csordát – válaszolta érdeklődésünkre Stefler József professzor, a Kaposvári Egyetem állatorvos-tudományi karának intézetigazgatója.
A minap a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egy kisebb szürkemarha-csordát – hat tehenet és egy bikát – telepített Zalából a tihanyi Belső-tó partjára. A jámbor jószágokra – túl azon, hogy turisztikai látványossággal szolgálnak – a jövőben nyolchektárnyi terület „gyepkezelése” vár. A csorda kihelyezésekor tartott sajtótájékoztatón Kovács Béla, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója utalt a „szentgyörgyi ügyre” is. Közölte: a nemzeti park jogelődje (a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság) által kötött szerződésben nem szerepelt, hogy a tizennyolc évre történő haszonbérbe adás időtartama alatt az igazgatóság ellenőrizheti tulajdonát, és az sem, hogy az állománynak a helyszínen kell maradnia. A bérlő törvényesen az ország bármely pontjára elszállíthatja, sőt haszonbérletbe is adhatja az állatokat. Az igazgató ugyanakkor elismerte, hogy a nemzeti park vezetőségének nincs információja a (szentgyörgyi) csorda mintegy harmadának hollétéről, ezért jogi lépéseket tett a szerződés semmisségének kimondása érdekében. Határozottan cáfolta viszont azokat a feltevéseket, hogy a park dolgozói fogyasztották el a szürke marhákat – áll egy MTI-tudósításban.
A magyar szürke marha – amely közvetlenül az őstuloktól származik – honfoglaló őseinkkel érkezett a Kárpát-medencébe. Bár Európa-szerte fellelhető kérődző, a legnemesebb változata nálunk alakult ki. A tehén élősúlya az ötszáz, a bikáé a nyolcszáz kilót is elérheti. Ekkora állatokat remélhetőleg még a sűrű őszi köd sem képes elrejteni.
Varga Mihály: Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom