Kevesebb pénz jut a fővárosi parkokra

A városlakó esélyei egyre csökkennek, ha ki akarna ülni egy fa alá vagy egy zöld elválasztósávba, ami otthont adó érzetet nyújt. Az egy főre jutó zöld terület ugyanis az európai átlag egyharmadát sem éri el. A múlt század elején Budapest Európa egyik legparkosítottabb fővárosa volt, azonban a zöld területekre fordított pénzek az elmúlt tíz évben meg sem közelítették az inflációt, és nem követték a parkok használatában bekövetkezett változásokat sem.

Nem tartanak lépést a zöld felületek állapotát fenntartó felújítások az elhasználódás ütemével, ezért folyamatosan romlik a fővárosi parkok állapota – mondta el Kocsis László. Idén ugyan az inflációt meghaladó mértékben növelte a forrásokat a főváros, de ez a lépés nem elegendő a korábbi évek hiányainak kompenzációjára. Az éves fejlesztési igény jóval meghaladja a költségvetésben biztosított, átlagosan 300 millió forintos forrást, ennek nagy részét az elmaradt karbantartási feladatok miatt keletkező állapotok javítására kell fordítani. Az elmúlt két évben nem volt parkrekonstrukció, megszakadt a játszótér-felújítások folyamatossága is. A Főkert Rt. jelenleg közel 560 hektár parkot és mintegy 33 ezer fasori fát gondoz, de a leltár pontatlan, mert a Fővárosi Közgyűlés kiemelt zöld területekről szóló rendelete a területi határok geodéziai mérésen alapuló kijelölése nélkül határozta meg az adatokat. Egyáltalán nem szerepelnek ezek között a föld alatti létesítmények, az öntözőhálózat, a szivattyúk és a gépházak. Gyakoriak az átfedések. A társaság tevékenységében szerepelnek olyan feladatok is, amelyek távol esnek a parkfenntartástól. Ilyen például a vécék vagy a margitszigeti kisállatkert üzemeltetése.


A Fővárosi Közgyűlés 1997-ben elfogadta egy új park építésének tervét, amely 2000-re készült volna el. Még a közterület helyét sem jelölték ki azóta. Az Üllői út és a Ferenc körút sarkán – az Iparművészeti Múzeum elülső oldalában – kialakított kicsi zöld szelet évek óta vár felújításra. Erről a Fővárosi Közgyűlés 1999 februárjában határozott, míg a tényleges felújítást tartalmazó beruházási alapot csak 2000 októberében szentesítették. Ha egy alapokmány előkészítése ennyi időbe telik, kérdés, a tényleges munkákra mennyit kell várni.
A fővárosi ellenzék élesen bírálja Budapest környezetvédelmi politikáját: nagyon kevés az a 3,2 milliárd forint, amelyet a főváros négy év alatt fordítana parkfejlesztésre. A közgyűlés hétéves zöldfelület-fejlesztési programja keretében 2005-ig ennyit szán a parkok rendbetételére. A legnagyobb beruházás a negyvenezer négyzetméteres Orczy-park kialakítása lesz, ami egymilliárdba kerülne.
A minőségi fenntartáshoz a most erre fordított 300 millió forint helyett 800-900 millió kellene. Egy akkora park rendbehozatala, mint a Városliget – fák felújítása, gyepcsere, őrzés, útszakaszok kövezése – 2,5-3 milliárd forintot is kitenne. Csak a karbantartásra évi 40-50 millió forint jut. Ez jórészt pótlásokra, a rongálások kijavítására megy el. Számítások szerint egy négyzetméternyi zöldre 200 forint jut.
Ehhez hozzájön az is, hogy a rongálók összességében évi százmillió forintos kárt okoznak azzal, hogy megcsonkítják a szökőkutakat, összetörik a lámpákat, gyökerestől kiszedik a növényeket, a főutak mellől kivágják a fákat, vagy a bronzszobrokat nyesik meg.
A budapesti parkokban mintegy ötezer padot találunk. Egy-egy pad felújítása húszezer forintba kerül, ami tetemes öszszeg, ha számba vesszük: minden második pad rongálók áldozatául esik. Nem telik el nap, hogy ne firkálnának össze vagy rúgnának szét egy padot a Ferenciek terén, a Bem rakparton vagy a Margitszigeten. Ezek ugyanis a vandálok legkedveltebb területei.