Találgatások, feltételezések vannak csupán a Kelenföldi pályaudvar eredeti közlekedési csomópontja létrehozásának időpontjáról. Az egyik változat szerint az állam 1884-ben az úgynevezett újszőnyi vasútvonal megnyitása alkalmából építtette meg Budapest–Kelenföld állomást. Mások 1881-re teszik a pályaudvar elkészültét.
Az épület külleméből annyi kiderül, hogy az Oszták–Magyar Monarchia Császári és Királyi Vasúttársaságának egyik típusterve alapján készült. Ilyen jellegű épületegyüttes már csak Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában létezik. Korabeli képeken és képeslapokon még jól látni a homlokzat szépségét, amely egy teljes körű felújítással visszaállítható lenne. Nincsenek ugyanis modern, ide nem illő, visszafordíthatatlan roncsolások, beépítések a falakban.
Az eredeti architektúra mellett a ház sok régi eleme ma is épségben szolgálja ki a pályaudvaron megforduló utastömeget. Eredetiek a jegypénztárak márványberakásos pultjai és az ajtók. A felső szinteket egyébként úgy alakították ki, hogy a vasutascsaládok kényelmesen élhessenek az emeleti, világos szobákban. Később a helyiségeket irodákká alakították át. Ma már ezek sem működnek, mert életveszélyességük miatt a MÁV kiüríttette a szintet. Talán az adatok hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a MÁV műemléki listája nem jegyzi az épületet. A főváros települési értékvédelmi ügyosztálya szerint azonban az országban egyedülálló építészeti kincset védeni kell, még ha kissé romos is.
A MÁV ennek ellenére az épület lebontását tervezi. A cég fejlesztési osztályvezetője, Köller László úgy véli, hogy már évekkel ezelőtt dönteni kellett volna a pályaudvar sorsáról. A vasúttársaság már 1984-ben befejezte az állomás rekonstrukciójának első ütemét. Ezután a pályaudvar felvételi épületét újították fel, illetve bővítették egy utasforgalmi épülettel. Az Etele tér rendezésével összhangban megvalósítandó fejlesztésre több változat is készült, de a rendezési terv véglegesítésének elhúzódása miatt a vasúti programot is elhalasztották.
1997-ben, az Etele tér átépítésekor a kerület vezetőivel és főépítészével folytatott egyeztetésen egy új felvevőépület létesítésére tettek javaslatot, és bemutatták a terveket is. A felmérések eredményei alapján úgy döntöttek, hogy statikai és a gazdasági szempontok miatt nem újítják fel a létesítményt. Ugyanakkor az eredeti rendezési tervben a meglévő épület felújítása, vagy ugyanolyan megjelenésű új állomás építése szerepelt. Időközben a XI. kerület önkormányzat kezdeményezésére a pályaudvar felvételi épülete helyi védettség alá került, ezért nem lehet lebontani. A négyes metró tervezésének előkészületei idején újabb lehetőség nyílt a pályaudvar sorsának rendezésére. Már a szabályozási terv kidolgozásakor is lehetőség nyílott egy új pályaudvar létrehozására. Az új metró tervei között szerepelt városközpontok kiépítése az Őrmező és az Etele tér oldalán, illetve a Somogyi Béla út átvezetése a vasútüzemi területen. Meghatározták egy elővárosi fejállomás, egy műszaki előkészítő pályaudvar, a metróállomás és a metrókocsiszín helyét.
Köller László szerint az Etele tér új szintviszonyaihoz is jobban igazodhatna egy új épület, mivel a jelenlegi állomás alá műszaki okok miatt nem lehet elhelyezni a tervezett aluljárókat. A meglévő épület belső terének mintegy egyharmadát tudják kihasználni vasútüzemi célra, vállalati tőke bevonásával viszont tágasabb pályaudvar építhető.
Köller László úgy tartja, hogy az épület csak gazdaságtalanul újítható fel, lebontásával viszont lehetőség nyílik az állomás két oldalára elképzelt városközpontok összekötésére.
A fejlesztésekről tehát már megvannak a konkrét tervek, de az épület lebontásáról csak akkor dönthetnek, ha a Fővárosi Közgyűlés leveszi a a védett épületek listájáról a pályaudvart. A városvédők megóvnák a különleges épületet.
– A MÁV építészeinek rettenetes ízlésével nem tudok egyetérteni – jelentette ki Ráday Mihály, a közgyűlés tagja.
– Gondoljunk csak a Déli pályaudvar mögötti épületek színes műanyag homlokzatára. Vállaljuk a konfliktust a vasúttársasággal, ha a Fővárosi Közgyűlés nem oldja fel a védettséget. Még nem fordult elő, hogy ha valamit le akartak bontani, akkor arra ne azt mondták volna: felújíthatatlan – tette hozzá. Ráday szerint nem lenne kifogása senkinek kiegészítő épületek kialakítása ellen sem.
A MÁV főépítésze állítja, hogy az épületet csak úgy lehetne megmenteni, ha az alapokig lebontanák, majd újra felépítenék, de ez rengeteg pénzbe kerülne. Ugyanakkor az Etele tér rendezési terve lehetővé teszi a bontást és a megőrzést is.
Bódis Csaba, a XI. kerület főépítészének helyettese arról tájékoztatott, hogy a városrész vezetése nem ellenezné a Kelenföldi pályaudvar régi épületének lebontását és ezzel egyetért a fővárosi főépítész is.
origo.hu
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Én egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget építek!
