Multik versenyeznek az ügetőpályáért

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a VIII. kerületi Kerepesi úti ügetőpálya területére alkotott építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletet. A szabályozás hiányosságaira egy német cég hívta fel a bírák figyelmét, versenyre kelve a területre építési engedéllyel rendelkező francia beruházóval. A MIÉP az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén tesz javaslatot a magyar lóversenysport helyzetének rendezésére.

2001. 10. 29. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a VIII. kerületi önkormányzat rendeletét, amelyben a Kerepesi úti ügetőpályának és környékének építési szabályzatáról határozott a helyi képviselő-testület. Az indítványozó német ECE GmbH vezetői szerint a rendelet több ponton sérti az alkotmányt, illetve az építési törvényt. Állítják: a rendelet ellentétes a hatályos fővárosi rendelkezésekkel, amelyek csak korlátozottan teszik lehetővé a zöldfelületbe sorolt ügetőpályának és környékének kereskedelmi célú beépítését. Az önkormányzat építési szabályzata nem zárja ki üzletközpont építését az ügetőpálya helyén, és csak környezetvédelmi, illetve közlekedési hatástanulmány készítését írja elő a nagyobb épületek létesítéséhez, pedig a főváros rendelkezései szerint ehhez további vizsgálatok is szükségesek.
Az Alkotmánybíróság csak részben adott helyt az önkormányzat rendeletével összefüggő bírálatoknak. A taláros testület szerint a rendelet megalkotásakor a helyi szabályozás nem ütközött a hatályos Budapesti Városrendezési Szabályzattal (BVSZ). Azzal ugyanis, hogy a kerületi rendelet engedélyezte a vegyes, városias funkciójú (lakás, kereskedelmi, szálloda, irodaház rendeltetésű) épületek létrehozását, inkább elősegítette, mint akadályozta a szabályzatban megfogalmazott városfejlesztési célok elérését. Az önkormányzat nem engedélyezett olyat, amit a BVSZ tiltott, s nem tiltott olyat, amit a szabályzat megengedett. Ebből adódóan a VIII. kerület a jogalkotásra szóló, felhatalmazás kereteit nem lépte túl. Időközben azonban a BVSZ helyébe új jogszabály, a Budapesti Városrendezési Keret Szabályzat lépett, amely már tiltja a zöld területnek számító helyeken a 20 ezer négyzetméternél nagyobb szintterületű, kereskedelmi célú épületek megépítését. A hatezer négyzetméternél nagyobb épületek létrehozása esetén a környezetvédelmi és közlekedési hatástanulmányon kívül az új szabályok városrendezési, kereskedelmi hatástanulmány, valamint látvány- és sziluettvizsgálat készítését is előírják. A bírák szerint a közgyűlés rendeletével ellentétes helyi szabályozási terv jogbizonytalanságot okoz, és ezzel sérti az alkotmányt.
Előírás az is, hogy az önkormányzatnak 2003 végéig új szabályozási tervet kell elfogadnia, mert különben csak az építési törvény végrehajtási rendeletei alkalmazhatók a kerületben a későbbiekben.
A határozat megjegyzi, hogy a megsemmisítés nem vonja maga után az építési engedélyek visszavonásának kötelezettségét, mert az államigazgatási eljárás szabályai szerint ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. A francia Boyques Rt. tehát a megsemmisítő döntés ellenére elkezdheti az építkezést az ügető helyén. A beruházók kereskedelmi és szállodaközpontot kívánnak létrehozni a területen.
Marosi György kerületi jegyző szerint főképpen a két külföldi társaság rivalizálásának köszönhető, hogy idáig fajult az ügető ügye. Az önkormányzat örömmel vette tudomásul az Alkotmánybíróság azon döntését, hogy a rendelet megalkotásakor nem sértették meg az akkori jogszabályokat. A 2003-as rendeletalkotási határidőt azonban úgy értelmezték, hogy időt nyerhetnek a jogszabályi ütközések kiküszöbölésére.
– Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság követelményére hivatkozik, amely jelen esetben nem sérült. Erre akkor kerülhet sor, ha a hasonló esetekben az építésigazgatási eljárások még nem zárultak le – tette hozzá a hivatalvezető.
A nagy múlttal rendelkező magyar lóverseny helyzetét a zárszámadási törvény keretein belül rendezné a MIÉP – mondta Lentner Csaba frakcióvezető-helyettes. A politikus az Országgyűlés költségvetési bizottságának e heti ülésén ismerteti javaslatát. Ennek lényege, hogy a zárszámadási törvényben rögzítse az állam a lóversenyfogadás koncesszióba adását. Lentner Csaba úgy véli, hogy erre a célra egy legalább 100 millió forintos alaptőkéjű céget kellene létrehozni, amelyet pályázat – lehetőleg meghívásos – útján kellene értékesíteni. A lóversenyfogadás koncesszióba adását egyébként a kormány is szorgalmazta már 1999-ben, ám ez eddig nem valósult meg – tette hozzá a MIÉP-es képviselő. A nyertes társaság feladata lenne többek között a fogadóirodák kiépítése országszerte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.