Nekem van a legszebb kertem Budán!” – mutat Gábor a saját maga által ácsolt faviskó ajtajából a Normafa erdőségének rozsdaszínű lombjai felé. A férfi három hét alatt építette meg a házát az erdőben, a lomtalanításokon és az építkezések sitthalmain talált deszkákból. Mosogatót, ágyat, asztalt és polcokat helyezett el a kalyibában. Kutyával őrzi a kis területet, amelyet elkerített magának az erdő szélén. Többször próbálkozott a hajléktalanszállóval is, de nem vállalt többet egy éjszakánál a tömegszálláson, mert a hangzavarban nem tudott aludni, és az is előfordult, hogy reggelre ellopták a cipőjét.
Egy másik tanyán megerősített sátrakban él két pár, a lakhelyek között ruhákat teregetnek, műanyag lavórban hordják a vizet a közeli kútból. Az itt élő asszony szerint 50-60 embernek vált állandó lakhelyévé az erdő, mert úgy érezték, itt nagyobb biztonságban vannak, mint az átmeneti szálláshelyeken. Nagyobb csoportok is élnek a fák között megbújva, sátrakat, viskókat emelnek, és gyakran kályhákat is elhelyeznek bennük, hogy átvészeljék a telet. Vannak köztük olyan anyák is, akik a gyámhatóság elől menekülnek, nehogy elvegyék tőlük a gyereküket. A környékbelieknek nincs gondja a régebb óta itt élő otthontalanokkal, de rendszeresen érkeznek újabb erdőlakók, akikkel nem egyszer meggyűlt a baja a kiskertek gazdáinak.
Az egyik háztulajdonos, Patonyainé Kardos Anna több történetet is ismer az új remetékről. Előfordult, hogy betörtek az elhagyott telkek faházaiba, az egyiket fel is gyújtották, randalíroztak a kertekben.
A gyerekeket már nem merik kiengedni az erdei ösvényekre játszani, féltik őket a fura alakoktól. A rendesebb hajléktalanokat támogatják, ennivalót, gyógyszereket is adtak már nekik, de az erdő mélyén tanyázó ismeretlenektől tartanak. Gyakran tűnnek el a kertekből értékek is.
Az asszony úgy látta, hogy fekete egyenruhát viselő férfiak járnak fel az erdőbe gumibottal „tisztogatni”, ilyenkor jajgatástól hangos a környék.
Székely Bertalan, a Bűnmegelőzési Polgárőrség vezetője határozottan cáfolta, hogy közük lenne az emberek elleni erőszakhoz. A fekete ruhások nem a polgárőrség alkalmazottjai, hanem egy másik szervezet tagjai. Ha ugyanis a polgárőrség tagjai közül valaki erőszakot követ el emberek ellen, azonnal elbocsátják. A hajléktalanok bungalóit is akkor bontják le, ha azok nem tartózkodnak bennük, de ezzel nem tudják felszámolni az állandóan viszszatérő erdőlakók telepeit.
Gazsó György, a XII. kerületi rendőrség bűnmegelőzési osztályvezetője közölte: több személyt eltávolítottak már azok közül, akik jogellenesen tartózkodtak az erdőben. Főleg azokat, akik valamilyen bűncselekményt követtek el. Feljelentés mostanában nem érkezett a rendőrségre az erdőlakók ellen, és úgy tapasztalták, hogy nyugodt az élet a Normafánál. Túri Zoltán, a területet kezelő Pilisi Parkerdő Rt. sajtóreferense leszögezte: nincs hatósági jogkörük az erdőben letelepedők ellen eljárni.
– A hatályos törvény szerint minden állampolgárnak joga van az erdőben tartózkodni. Ennek ellenére a természetvédelmi hatósággal és a rendőrséggel karöltve többször felléptek már a telepek mellett felhalmozódó szemétdombok megszüntetése érdekében. Ugyanakkor a probléma emberi oldalát is figyelembe kellett venniük. Hiába küldik el ezeket az embereket az erdő fái közül, egy idő után újra megjelennek, mert a hajléktalanszállókon elviselhetetlenek a körülmények – tette hozzá a referens.
origo.hu
Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője
