Sietősen lezárt nyomozások

Bár a bűnüldöző szervek számára nyilvánvaló, hogy az embercsempészet a határokon átnyúló szervezettséget igényel, Magyarországon nemzetközi bűnszövetségben elkövetett embercsempészet ügyében még nem született ítélet – állítja Barabás Tünde kutató, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa.

2001. 10. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakember úgy véli, hogy a magyar bűnüldöző szervek igyekeznek gyorsan lezárni a nyomozásokat, ezért nemigen kerül sor a mélyebb összefüggések feltárására.
Az embercsempészés jól jövedelmező üzlet: jelentős anyagi befektetést nem igényel, meglehetősen egyszerű, és ami cseppet sem lebecsülendő, a „vállalkozónak” folyamatos munkalehetőséget jelent. A bűnözőknek megéri részt vállalniuk a nemzetközi embercsempész-hálózatokban, hiszen a lebukás veszélye nem túl nagy, a fülön csípett és hallgatásba burkolózó bűnelkövető családtagjai pedig ismeretlen forrásból rendszeres támogatásban részesülnek, míg hozzátartozójuk büntetését tölti – mondta a kriminológus.
Barabás Tünde leszögezte: a vizsgált esetek alapján úgy tűnik, hogy a magyar bűnüldöző szervek igyekeznek gyorsan lezárni a nyomozásokat, ezért nemigen kerül sor a mélyebb, azaz nemzetközi bűnszövetségre utaló összefüggések feltárására.
A tetten ért bűnelkövetők csupán közvetlen kapcsolataikat ismerik, így csak magukról és a velük együtt elfogott társaikról vallanak. A bűncselekményt úgy írják le, mint saját ötlettől vezérelt, elszigetelt, egyedi esetet. Az igazságszolgáltatás megelégszik azzal, hogy az adott cselekményt rábizonyítsa a tetten ért személyekre. Hiába van tudomása nemzetközi összefüggésekről, ezeket az eseteket a bűnüldözőknek nem sikerül felderíteniük, és bírósági ítélet sem született nemzetközi szervezett embercsempészés ügyében. Pedig több országot behálózó szervezet segíti az embercsempészt egymástól jól elhatárolt feladatot végrehajtó tagokkal. A főszervező megszervezi az akciót, a fázisokat összehangolja, és a végén a pénzt – havonta átlagban fejenként nagyjából négyszázezer forintnyi valutát – kiosztja.
Az akcióban részt vesz egy tolmács, szállító, kísérő, üzenetközvetítő, kapcsolattartó személy, a zöldhatáron átkísérő, azaz a sétáltató, az elővezető, aki a konvoj előtt halad, és mobiltelefonon jelzi, ha határőrök közelednek. És természetesen ott vannak a segítők is, azaz az okirat-hamisítók, akik lehetővé teszik a hamis személyivel való autóbérlést vagy a fényképcserés útlevél beszerzését és a szállásadó, azaz a pihentetőhely – általában a határhoz közeli motel – tulajdonosa, ahol az átkeléshez készülők kivárják a megfelelő pillanatot.
Általában minden országban az illető ország állampolgáraiból álló sejt működik, amely szoros kapcsolatot tart a szomszédos országban dolgozó „következő láncszemmel”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.