A XIII. kerületi önkormányzat 1994-ben ingatlancsere-szerződést kötött a Mátra–Bükk Kft.-vel egy közel négyezer négyzetméteres telek átadásáról. A megállapodás értelmében a cégnek 500 négyzetméter alapterületű társasházat kellett építenie a területen, és lakásokkal fizetett volna az ingatlanért. Mivel a társaság egymillió forint alaptőkével rendelkezett, nem tudott garanciát nyújtani az építkezés befejezésére. Kiderült, hogy a tervezett ház nem fér el a telken, ezért a kerület hozzájárulásával bővítették az ingatlant egy közterülettel. A vállalkozók azt hirdették meg, hogy lakást építenek az önkormányzat telkén, így a polgárok szívesen fizettek be a lakásokra, mert biztosítéknak érezték a helyhatóság szerepét az építkezésben.
Több mint hetven család fizetett a Mátra–Bükk Kft.-nek egy leendő otthon reményében, sokan eladták a lakásukat, és rokonokhoz vagy albérletbe költöztek. A lakók által befizetett összegeket az „építők” más telkek felvásárlásába fektették, és félúton bejelentették, hogy nem képesek teljesíteni a szerződésben vállaltakat. A társaság ügyvezetője azóta gyanús baleset áldozatává vált, a gazdasági igazgató széttárta a karját, és csődhelyzetre hivatkozott.
A lakók próbáltak tenni valamit félkész házuk megóvása érdekében. A befizetők egy részének az önkormányzat engedélyével volt lehetősége a telekhányadát megvásárolni a beruházóktól. A közösség saját költségén elkészíttette a tetőt, hogy az épület ne menjen tönkre. Ezután őrző-védő szolgálatot fizetett az építőanyagok ellopásának megakadályozására. Az önkormányzat a lakók lépéseit törvénytelennek nevezte, mivel a terület a helyhatóságé.
Molnár Béla, az MKDSZ helyi képviselője szerint a csődhelyzet bejelentését követően az önkormányzatnak érvényesítenie kellett volna a szerződésben garantált jogait. Mivel a Mátra–Bükk Kft. nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit, a készültségi foknak megfelelő költségek megtérítése mellett a saját nevében, önkormányzati tulajdonlással befejezhette volna a beruházást. A lakások vásárlóit nem értesítette senki arról, hogy a Mátra– Bükk Kft. időközben részvénymanipulációkkal megemelte a törzstőkéjét, és ez alapján hatszázmillió forintos hitelt vett fel a Postabank Rt.-től, de ezt sem tudta visszafizetni. Az önkormányzatnak tudomása volt erről, így már korábban elállhatott volna a szerződéstől, és önállóan befejezhette volna az építkezést.
A képviselő úgy véli, hogy az önkormányzat ráutaló magatartása miatt felelős a befizetők félrevezetéséért. Az engedélyével telekrészt vásárló lakók ugyanúgy tulajdonosi jogokat gyakorolhatnak, mint a helyhatóság.
Petz László, a lakók jogi képviselője arról tájékoztatta lapunkat, hogy azóta több per is indult a Mátra–Bükk Kft., az önkormányzat és a Postabank ellen. Többek között a kártérítés, a szerződésszegés megállapítása és a tulajdonviszonyok pontosítása érdekében.
Ha a Legfelsőbb Bíróság úgy dönt, hogy az önkormányzat a tulajdonos, akkor jogalap nélküli gazdálkodással vádolhatók.
Közben jelentkezett a beruházó cég is: először pert indított a tulajdonjogának megállapításáért, majd tavaly megegyezett a szerződés módosításában. Eszerint felszámolásakor köteles a cég az ingatlant árverésre bocsátani. Ennek bevételeiből elsőként az önkormányzat részesül majd. Az ügyvéd szerint a jogvitát nem mindennapi gazdasági érdekek mozgatják, hiszen a 11 ezer négyzetméteres társasház és a telek mintegy 800 millió forintos ráfordítással több mint kétmilliárd forintért értékesíthető, így legalább egymilliárd forintos csúcsbevételre tehet szert az eladó.
Sinka József XIII. kerületi jegyző kijelentette, hogy nem terheli felelősség az önkormányzatot, mert már évekkel ezelőtt bejelentették a szerződésszegés miatti kárigényüket. Folyamatosan tárgyalásokat kezdeményeztek a felek közötti mielőbbi megegyezés érdekében. Felszólították a Mátra-Bükk Kft.-t az építőközösséggel és az önkormányzattal való teljes körű elszámolásra. A megállapodástervezeteket azonban a lakók nem fogadták el. A jegyző hangsúlyozta, hogy az építkezés leállásának az önkormányzat még közvetve sem volt okozója. Az építmény állagmegóvásában és őrzésében, a befizetők állításával ellentétben, a helyhatóság is részt vett. A vezető elfogadhatatlannak tartja azt a követelést, hogy a kerület adja át a telket a lakóközösségnek, és az építkezést mintegy 600 millió forintos nagyságrendben folytassa, mivel ez indokolatlan vagyonvesztést okozna. Sinka József szerint légből kapottak azok a számok, amelyekről a lakók jogi képviselője beszélt. Az önkormányzat számos felszámolási kísérletének tapasztalatai alapján ugyanis a társasház mai értéke már csak téglahalmazban számolható.
origo.hu
Kiderült, hogy mikor indul a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra
