Magyarországon nincs kitéve a lakosság akkora veszélynek egy repülőgép lezuhanása esetén, mint az óriási metropolisok környékén, mert a város nem nőtte annyira körbe a repülőteret – tájékoztatta lapunkat Péterffy Gábor, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság szóvivője. Elmondta: a légi útvonalak meghatározásakor elsődleges szempont volt, hogy lakott területek felett minél kevesebb repülő közlekedjen. A belváros feletti légtérben egyáltalán nem, a nagyobb városok felett csak bizonyos feltételekkel repülhetnek a gépek. Paks környékére például szigorú szabályok vonatkoznak: két kilométeres sugarú körben, 6200 méter magasságig tilos belépniük a légtérbe a járműveknek.
A repülőgépek állandó útvonalát nem lehet meghatározni, mert jelenleg a „két pont között a legrövidebb út az egyenes” elve működik a repülőgép-közlekedésben hazánkban. A légi folyosós irányítási rendszer megszűnt a magyar légitársaságnál, hiszen erre elsősorban az egykori szovjet laktanyák és egyéb katonai létesítmények miatt volt szükség. Takarékossági szempontok is indokolják a forgalomirányítás egyszerűsítését, mert az üzemanyagárak óriási terhet jelentenek a Malévnak. A forgalomirányításnak érdeke az is, hogy minél hamarabb rendelkezésre bocsássák az ország légterét. A jelenlegi időszakban csaknem 1200 repülőgép halad át naponta a légterünkön, de ez csendesebb időszaknak számít. Csúcsidőben 2000 repülőgép közlekedik Magyarország légterében. Ez azt jelenti, hogy óránként 130-140 gép lép be Magyarország fölé. A ferihegyi légi forgalom közepesnek mondható a nagy európai városokéhoz képest, csúcsidőszakban naponta 400, jelenleg alig több mint 200 gép száll fel a repülőtérről, illetve érkezik a kifutóra.
Dobson Tibor, a katasztrófavédelmi főigazgatóság szóvivője szerint egy, az amerikai esethez hasonló tragédiára nincs rendkívüli forgatókönyv, mert ilyen még nem fordult elő az országban. Ha hasonló baleset következnék be, vagy terrorcselekmény miatt rendkívüli helyzet adódna, a tűzoltóság tizennégy budapesti parancsnoksága végezné a felderítést, az életmentést, a műszaki mentési munkákat és a tűzoltást. Szükségessé válhatna a terület lezárása és a rendőrség, a mentőszolgálat, a kommunális szervezetek, esetleg a közlekedési vállalat forgalomirányításának segítsége is.
Molnár Péter, a fővárosi tűzoltóság szóvivője elmondta: egy időben 270 tűzoltó áll folyamatos készenlétben naponta a fővárosban, így szervezéssel és átcsoportosításokkal nagyjából háromszáz emberük segíthet a katasztrófa elhárításában. A tűzoltóságnak 42 különleges szerű és 32 hagyományos fecskendős autója van. Szükség esetén a daruval és mentőkosárral ellátott kocsikat vagy a tűzoltóság hajóit is bevethetik.
A légügyi igazgatóság kommunikációs igazgatója, Pető György szintén nagyon kevés esélyt lát egy olyan balesetre Budapesten, mint amilyen a hétfői New York-i szerencsétlenség volt. Elmondása szerint 5000 láb magasság alá csak az Árpád híd és a Ferihegy között szállnak a repülőgépek. Fel- és leszálláskor ritkán lakott térségek fölött közlekednek a gépek – tette hozzá. Kérdésünkre kifejtette: légi folyosók nincsenek a főváros felett, Ferihegynek csupán egy úgynevezett közelkörzeti légtere van.
origo.hu
Fél nap után találtak csak rá az 51-es úton, Sükösd közelében történt halálos baleset áldozatára
