A WHO nem hisz Budapestnek

Pécsen és Győrön, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két magyarországi projektvárosán kívül még húsz város a tagja az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének, amely a hét végén tartotta XIII. szimpóziumát Dombóváron, illetve a Baranya megyei Bikal község Puchner-kastélyában. A szövetség csütörtök esti ülésén döntött Szigetszentmiklós felvételéről.

A tanácskozáson az Országgyűlés, az egészségügyi és a környezetvédelmi tárca tisztségviselői mellett kommunikációs szakemberek is kifejtették véleményüket, és a szövetségi tagvárosok egészségkoordinátorai is beszámoltak tapasztalataikról.
– A legmagasabb szintű helyi politikai elkötelezettség a program alapelvei és a stratégia iránt, új szervezeti struktúra létrehozása a változások menedzselésére, elkötelezettség vállalása egy közös városi jövőkép megalkotására, hivatalos és nem hivatalos (multiszektorális) együttműködés kialakítása – idézte a WHO egészséges projektvárosokkal szembeni elvárásait Miklósyné Bertalanfy Mária győri koordinátor, a szövetség igazgatótanácsának elnöke. Hozzáfűzte: e kritériumoknak ez idő szerint Magyarországon Pécs és Győr felel meg, így e két projektváros beleszólhat az európai egészségpolitikába.
Az elnök asszony megjegyezte: Bécs már számos bizonyítékát adta annak, hogy megfelel a projekt(fő)város kritériumainak, Budapesten viszont még nincs olyan komplex szemléletmód, amely az egészséget – döntéshozói szinten – prioritásként kezeli. Del Blasio Antonio főtitkár ehhez hozzáfűzte: a főváros az előző tíz évben időnként jelentkezett ugyan, de a beszélgetéseken nem sikerült túljutni. – Az ügynek emberi, személyi kötődése van – én szkeptikus vagyok Budapest megítélését illetően, ami pedig az egészségfejlesztési terveik megvalósulását illeti, hiszem, ha látom – fogalmazott a főtitkár.
Ikvai-Szabó Imre, a fővárosi önkormányzat főtanácsosa szerint már nincs akadálya Budapest egészséges várossá válásának. Készen van a főváros egészségügyi chartája és fejlesztési terve, és hamarosan a közgyűlés elé kerül egy nyolcvanmilliárd forintos fejlesztési program. Ez tizenöt évre határozza meg az „egészségcélokat”. A források nyolc évre már láthatók, így Budapest is pályázni szándékozik az európai projektváros címre. Addig viszont – összefogva a kerületekkel – halaszthatatlan a szennyező gócok: a három országos főútvonal be- és kilépőpontjától szenvedő Lágymányos, az emissziós szenynyező gócként számon tartott Újpest, valamint a rákospalotai égetőmű és környéke környezetkárosító hatásának megszüntetése.