Háromszor lett várossá

A kiváló természeti adottságú Balaton-parti település 1848-ban szerzett mezővárosi címet először, ekkortól rangos üdülőhelyként is emlegetik. Fejlődése a XX. század első évtizedeiben vált szembetűnővé. A Boglárral történt 1979-es átgondolatlan összevonása akkor is zavarta az itt élőket, amikor 1986-ban Boglárlelle néven ismét város lett. Az 1991-es önállóság és várossá nyilvánítás megnyugtatta a lokálpatriótákat.

Balatonlelle október elején ünnepelte várossá nyilvánításának tizedik évfordulóját. Az 5500 lakosú településen kétezer lakást és több mint háromezer nyaralóingatlant tartanak számon. A városnak a 7-es főúttól délre eső része rendkívül tiszta, rendezett és gazdag, esztétikus küllemű észak-somogyi falu benyomását kelti, a nagy forgalmú főút és a Balaton közötti városrészben sétálgatva az egyik legszínesebb és legkomfortosabb üdülőhely tűnik szemünk elé.
A századelő építészeti hangulatát idéző aprócska vasútállomás idén tavasszal újult meg a MÁV jóvoltából, a Balatoni Hajózási Rt. pedig, ugyancsak az idén, 350 millió forintos beruházással „varázsolt” Lellére egy négyszáz hajóhelyes, impozáns vitorláskikötőt. A 7-es és a 67-es út találkozásánál kiépített, ötvenmillió forintos beruházást igénylő körforgalmú csomópontot a Balaton-part egyik legbiztonságosabb közúti kereszteződéseként emlegetik tavaly óta az autósok, nemkülönben azt a belső utat, amely Lellét a településtől délre Boglárral köti össze.
A város új büszkesége az ugyancsak idén átadott mediterrán üzletház. 600 millió forintos vállalkozói tőkéből épült, igazolva: Lellén megtalálják számításukat a befektetők.
Szűcs László polgármester hosszasan sorolja, mire költöttek 1991 óta. A harmadszori várossá nyilvánítás első évében jóval több mint húszmillió forintot fordítottak járda- és útépítésre, aszfaltozásra, és mert minden évben jutott hasonló összeg a költségvetésből, Lellén a legkisebb utcából sem hiányzik a járda és a szilárd burkolatú út.
Balatonlelle tavasszal, ősszel és télen sem alvó város. Általános és zeneiskolája van, művelődési háza és könyvtára évtizedek óta népszerű, és talán nem túlzás: a Kapoli Múzeum és Galéria – vezetője Ligeti Gábor ötletes szervező- és művészeteket (művészeket) menedzselő munkájának köszönhetően – a legigényesebb tárlatlátogató igényeit is kielégíti. A város büszkesége a régió legszebb középületeként emlegetett városháza, ahol – különösen nyaranként – se szeri, se száma a fontos eseményeknek, rendezvényeknek, tanácskozásoknak. Itt kapott helyet a hegyközségi adminisztráció. Buzássy László hegybíró a városháza földszintjén berendezett irodájából koordinálja a szőlősgazdak munkáját, szervezi a híres lellei Kishegy nedűinek értékesítését. A lelleiek elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztésből, másodsorban a turizmus rájuk háruló szolgáltatásaiból élnek.
Ez utóbbiak jelölik ki Lelle jövőjét is: a kisváros üdülőövezetét tovább csinosítja az önkormányzat. A polgármester azt szeretné, ha a vasútállomástól a tópartig húzódó liget, a Szent István tér és a hajóállomás közötti rész díszburkolatot kapna, és ezzel a déli part egyik legszebb sétányával büszkélkedhetne. A strand jövőre élménymedencével gazdagodik, mintegy harmincmilliós beruházással.