Japán kutatók vizsgálják a Balatont

Wake Akio professzor, a környezetvédelmi modellezés jeles kutatója és tudóstársa, Harada Yuichi egy hónapot tölt a Balatonnál, hogy folytassák azt a munkát, amelyet a JICA (Japan International Cooperation Agency) megbízásából két éve kezdtek meg.

A japán szakemberek azt vizsgálják, hogy milyen környezeti hatások – elsődlegesen foszfor-, szennyvíz-, nitrogénterhelés – érik a Balatont. (Mint ismeretes, a tó somogyi, zalai és veszprémi területeiről több mint félszáz csatornán, árkon, befolyón jut többnyire tisztítatlan víz a Balatonba.)
A távol-keleti ország kutatói most főként arra kíváncsiak, hogy az esőzések után miként változik meg a tó vizének összetétele. Tapasztalataikról a további vizsgálatokat megalapozó környezetvédelmi tanulmányt készítenek, majd 2002 tavaszán újabb két hónapig vizsgálódnak a magyar tengernél. Miközben a japán környezetvédők a Balaton vizét vizsgálják, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) közelmúltban létrehozott szociológiai kutatócsoportja a régió 28 településén végez reprezentatív kérdőíves felmérést. A társadalomkutatók egyebek közt arra kíváncsiak, hogy mit tekintenek megtartó erőnek a régió állandó lakosai, milyen képzettségűek a tóparton élők, jellemző-e rájuk a vállalkozási hajlandóság, melyek a szabadidő-eltöltési és vendégvárási szokásaik. A felmérés eredményeit a BFT beépíti a régió fejlesztési koncepciójába.
*
Amint arról már hírt adtunk, a Balaton-törvény kötelezővé teszi a tó partvonalának „újrarajzolását” és előírja, hogy a balatoni településeken a vízpart legalább harminc százalékát közösségi célra kell hasznosítani. A negyvenöt közvetlen tóparti település közül tizennégy északi és nyolc déli oldalinak még az idén elkészül a partszabályozási terve, ám a többi önkormányzat is számíthat rá, hogy hamarosan bizonyítható lesz az is, hogy hol történtek jogszabályt, jelesül építési törvényt és környezetvédelmi előírásokat sértő beépítések, illetve hogy a tó védelme érdekében hol lesz szükség parti bontások elrendelésére.