Átalakuló finanszírozás

Rogyadozik a tüdőszűrő hálózat technikai bázisa, a több mint húszéves röntgengépekhez használt filmeket igen nehéz leolvasni, és több megyében is megbénult a mozgó ernyős szűrőszolgálat – hangzott el tegnap Kaposvárott a tüdőgyógyászok és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) konferenciáján.

Böszörményi Nagy György, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet klinikai igazgatója, a tüdőgyógyász szakmai kollégium elnöke ugyanakkor elmondta: a viszonylag mostoha körülmények és a szerény finanszírozás ellenére is 2000-ben négymillió ernyőszűrés történt hazánkban. – A magyar tüdőgondozó hálózat ez idő szerint az egészségügy egyik legolcsóbb intézménye: a 400 szakorvost és az ennél alig több asszisztenst foglalkoztató 163 tüdőgondozó intézet egyévi működési költsége alig több mint ötmilliárd forint. Az elöregedett röntgengépek cseréje mindazonáltal halaszthatatlan – figyelmeztetett a tüdőgyógyász szakmai kollégium elnöke.
A konferencián elhangzó tüdőszűrési és -gondozási felvetésekre, javaslatokra Oberfrank Ferenc, az OEP főigazgatója válaszolt.
Lapunknak elmondta: – Mivel semmivel nem indokolható, hogy a tüdőgondozó intézetek finanszírozásában akár tízszeres különbség is legyen, a jövő héten az Egészségügyi Minisztérium és az OEP lényegesen átalakítja a gondozók pénzellátását, itt is bevezetjük a teljesítményfinanszírozást, és eközben az intézetek feladata és szerkezete is jobban megfelel majd a tényleges térségi szükségleteknek. Ez a teljesítményfinanszírozás egyes intézeteknek több pénzt is jelenthet, hozzáteszem: az összes gondozó közül relatíve a tüdőgondozók voltak pénzügyi szempontból a legjobban ellátva – mondta az OEP főigazgatója.