Egységesült az ökumenikus házasságkötés

A magyarországi római katolikus, református és evangélikus egyház vezetői tegnap aláírták az ökumenikus esketési szertartások rendjét szabályozó dokumentumot, amelyet a Vatikán már jóváhagyott. Eszerint a házasságkötéskor annak az egyháznak az esketési liturgiája a meghatározó, amelynek a templomában zajlik a szertartás.

Jezsó Ákos
2001. 12. 04. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke tegnap aláírta az ökumenikus vegyes házassági liturgia bevezetéséről szóló dokumentumot. A szerződés aláírásánál jelen volt Paskai László bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, Bábel Balázs kalocsai érsek, valamint Márkus Mihály református és Ittzés János evangélikus püspök is. Az azonnali hatállyal életbe lépő dokumentum értelmében a három történelmi egyházhoz tartozó házasulandók a most elfogadott liturgikus rend alapján annak a vallásnak a rítusai szerint részesülhetnek a házasság szentségéből, amelyik felekezet templomában zajlik a szertartás. Az esküvőn mindkét fél papja jelen lehet, a szertartást azonban az a lelkész vezeti, akinek templomában zajlik az ünnepség. A másik házasulandó fél papja pedig tényleges liturgikus közreműködőként úgy vesz részt az esküvőn, hogy szentírási részleteket olvas fel, beszédet mond, esküt vesz, imádkozik, és megáldja az ifjú párt.
A tegnap aláírt dokumentum azt is leszögezi, hogy az ökumenikus szertartás végzéséhez szükséges engedélyeket és felmentéseket az illetékes katolikus lelkipászto-roknak a püspöküktől kell kérniük. A püspökök az engedélyt – a forma alóli felmentés kivételével – általános érvényűen is megadhatják. A megállapodás értelmében a három történelmi egyház összesen hatféle szertartási rendet fogadott el, annak megfelelően, hogy az esketés melyik felekezet templomában történik, és a házasulandók melyik vallás tagjai. Mint a szövegben olvasható: nem megengedett különböző esketési szertartás végzése. Ugyanígy nem megengedett az sem, hogy egy esketési szertartáson két egyházi személy külön-külön vegye ki a házasságkötési szándékot.
A szerződés nem változtat a jegyesoktatás jelenlegi rendszerén, amely továbbra is külön-külön zajlik. Új gondolatként azonban rögzíti: a jegyesek felkészítése, oktatása az egyházi előírásoknak megfele-lően és kellő körültekintéssel történjék, továbbá szükséges, hogy az eskető lelkipásztorok mindkét jegyessel és egymással is találkozzanak a házasság szemléletének és a házasságkötés szertartásának megbeszélésére.
A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón Seregély István érsek a kereszténység egységének megteremtését sürgető feladatnak nevezte. Mint fogalmazott, a most aláírt ökumenikus liturgikus rend lehetővé teszi, hogy a jegyesek a felekezeti hovatartozásuk megtartása mellett is érvényes házassági szertartáson vegyenek részt. Bölcskei Gusztáv református püspök mindezt üzenet értékű tettnek nevezte, Szebik Imre evangélikus püspök pedig azt hangoztatta, hogy a három egyház az új liturgikus rend bevezetésével meg tudta találni a közös pontokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.