Siófok köztestülete a város versenyképességét meghatározó tényezőnek tartja, hogy az üdülőközpont magáénak tudhatja a déli part leghosszabb partszakaszát, a legnagyobb (nyaranként 40-45 ezres) szálláshely kapacitását, a legnagyobb bevásárló-, kereskedelmi, konferencia- és szórakoztató központjait.
A város 2001. évi turisztikai „vonzerőleltára” arról tanúskodik: Siófok megtartotta versenyképességét és – bár időközben Keszthely levédette a „Balaton fővárosa” címet – a „nyári főváros” rangjához méltóan tervezi a jövőjét. Siófok 2001-ben ugyanazokkal a turisztikai anomáliákkal kényszerült szembe nézni, mint a korábbi években: a valóságos szezon csak július közepén kezdődött, a vendégforgalom abszolút mértékben „németországi iskolai vakációfüggő”, a kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevők száma négy százalékkal nőtt (a szállodai szféra szobakihasználtsága éves átlagban 75 százalékos volt), a magánszállások forgalma viszont visszaesett. A vendégkör összetétele miatt az úgynevezett „költési mutatók” kedvezőtlenek: Siófok, az ifjúsági turizmus balatoni központja évek óta a kevésbé vastag pénztárcájú (volt kelet-) német és holland fiatalokat vonzza. Ők legfőképpen a diszkóturizmus miatt választják Siófokot, és teszik időnként elviselhetetlenül zajossá. Nem beszélve arról, hogy a „Tombolja ki magát Magyarországon!” szlogennel csalogató, egyes németországi utazási irodák által szervezett utak éjszakánként randalírozó résztvevői idén nyáron kiváltképpen gyakran kerültek összeütközésbe a közrendvédelem egyenruhásaival.
A napfogyatkozás évének attrakcióját 2001-ben ugyan nem volt mivel pótolni, ám mint a közgyűlési jelentésben olvasható, a pünkösdi szezonnyitó, az előszezoni szállásdíjkedvezmény, az Aranykagyló-fesztivál, az erős emberek olimpiája, az augusztus 20-i tűzijáték, a műrepülő Eb, az aszfaltsí-világbajnokság, valamint a már „bejáratott” magyar–német nyelvű operettest-sorozat jelentős eseménye volt az üdülővárosnak.
A város turisztikai kiadványai a marketing legfontosabb eszközei: a 74 oldalas Passport 40 ezer, a 16 oldalas nyári programfüzet 36 ezer példányban jut el a hazai irodákon kívül tizennyolc turisztikai külképviselethez. Idén ősszel már „hangosban” is megjelent a Siófok Passport, és a város internetes honlapja is ontja a vendégcsalogató információkat. Az üdülőváros alapvetően nem kíván változtatni a turisztikai stratégiáján, ám a képviselő-testület tagjai is jól tudják, vannak még kihasználatlan lehetőségeink – mondta lapunknak Balázs Árpád. A polgármester egyebek közt azt tartja különösen fontosnak, hogy a város jelképének számító, és hamarosan új külsővel büszkélkedő víztoronyban berendezkedett tourinform iroda a továbbiakban is kulcsszerepet vállaljon az információs és marketing- munkában. Ezért is került a minap tartott képviselő-testületi ülés elé egy, a Siófokon is túltekintő regionális tourinformiroda-jelentés.
Ebből megtudjuk, hogy a tókörnyék 12 tourinform irodájában nyaranként együttesen 23 állandó és 17 szezonális foglalkoztatású dolgozó várja a vendégeket, és amíg a kisebb üdülőhelyek, például Balatonvilágos vagy Kenese irodájába naponként 28-30, illetve 60-70 hazai vagy külhoni tér be, a füredi irodában nyolcvanan-kilencvenen, a tapolcaiban száztízen, a keszthelyiben kétszázan, a siófokiban pedig csaknem háromszázan kérnek útbaigazítást vagy igényelnek szálláshelyet.
A siófoki tourinform iroda 2000-hez képest csaknem megkétszerezte az információs kiadvány (útikönyv, térkép) forgalmát, a múlt évi 1,7 milliós szálláshely-kiadási tervét tíz százalékkal növelte, belföldi programajánlataival azonban jóval kevesebben éltek, mint korábban. A tizenhárom százalékos forgalomnövekedés azt mutatja, hogy a siófoki tourinformosok nemcsak helytálltak a régiós versenyben, hanem növelni is tudták előnyüket.
origo.hu
Tüntetők várták Balatonalmádiban Magyar Pétert, aki a testőreiről és a külföldi támogatásról is hazudozott - videó
