időjárás 7°C Vilma 2022. december 5.
logo

Az ellenzék nem tud mit csinálni, csak ígérni

Varga Attila
2002.01.11. 00:00

Várható volt, hogy 1998-ban a szocialisták nem fogják megnyerni a választást, de én azt mondtam, hogy legyen egy generációváltás, legyen más, amit úgy neveztek akkor, hogy polgári alternatíva – jelentette ki politikai fórumán Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje. A „kétszeres pénzügyminiszter” sok mindent ígért, s a jelenlegi gazdasági helyzetet ismerve, mindent beválthatónak tartott.

Egy tűt nem lehet leejteni a budapesti Krisztina téri, kerületi pártszékház nagy előadójában és a környező termekben, azokban, ahol a kihelyezett mikrofonokból hallani lehet az előadókat. A messziről érkezett emberek már jó előre ülőalkalmatosságot foglaltak egymásnak, s ember legyen a talpán, aki a fórum előtt pár perccel állóhelyet talált magának valamelyik sarokban. Medgyessy Péter még a bejáratnál beszélget érett, csinos nőkkel. Ahogy végre elindul a nagyterem felé, fogkrémreklám mosolyú, vasalt öltönyös, ki tudja kik állnak útjába, s megállnak vele egy-egy kézfogás és rövid eszmecsere erejéig. De szeretik ezt az embert, de szeretik!
– Azt hiszem, ez nem vendégség Medgyessy Péter részéről, hiszen az első kerületben ő hazajön. Itt lakott, itt diákoskodott. Azokat is köszöntöm, akik nem a kerületben laknak. Medgyessy Péter a „közelgő miniszterelnök”, s egy ország az, akihez ő tartozik – mondja az emelvényen egy ősz hajú férfi, a meghívó MSZP helyi szervezete és a Budai Polgárok Társasága nevében.
A szocialista miniszterelnök-jelölt feláll, hogy beszédet mondjon. Végighullámzik a többnyire idős emberek köhögése a sorokon.
– Köszönöm a kedves szavakat. Tényleg itthon vagyok. Itt nőttem fel a kerületben, fenn a Várban. Sok kedves, régi osztálytársam van itt, és sok ismerősöm: lányok a „Szilágyiból” és mások is – mondja, majd hosszabb szünet után újra megszólal. – Bevallom őszintén, hogy én 1997-ben azzal az elhatározással fejeztem be az évet, hogy a politikát otthagyom. De nem azért, mert megcsömörlöttem, hanem azért, mert úgy véltem, betöltöttem azt a szerepet, amire vállalkoztam: az ország pénzügyei rendben vannak, és talán jön egy olyan változás, amire nagy szüksége van az országnak. A fiatalításra gondoltam akkor, hiszen tehetséges emberekre van szükség, akik ambiciózusak, dinamikusak, azaz akarnak valamit. Akkor várható volt, hogy a szocialisták nem fogják megnyerni a választást, ők akkor még nem nagyon hittek nekem ebben, de én így éreztem, s azt mondtam, hogy legyen egy generációváltás, legyen más, amit úgy neveztek akkor, hogy polgári alternatíva… Nos, évek elteltével, hogy is mondjam, nem igazán az én politikai ízlésemnek megfelelő lenne az, ha a következő kormány is egy ilyen konzervatív típusú kormány lenne, ugyanakkor elfogadnám, ha igazán az lenne. Ha megnézzük az én élettörténetemet, akkor könynyebben lehetnék én egy polgári kormány miniszterelnöke, mint Orbán Viktor. De az én politikai ízlésem a szociáldemokráciához köt. Igazságos és modern társadalomra van szükség, és a kettő leginkább ismereteim szerint a szociáldemokráciához áll közelebb – mondja Medgyessy Péter.
– Van szociáldemokrata polgár és van konzervatív polgár, és én mindkettőt tisztelem. Csak egyet nem tisztelek: a se ilyent, se olyant, amelyik nem vállalja a tudatát, az olyan öszvért, ami az országot nem viszi előre, és én ezzel találkoztam. Ezért döntöttem úgy, hogy megpróbálom az országot abba az irányba segíteni, hogy szociáldemokrata kormánya legyen. Bibó szerint a demokrácia: nem félni. Tehát azok a fiúk, akik egy ilyen nevű kollégiumban végeztek, nem emlékeznek erre! – jelenti ki a politikus.
Az előadó mellett található teremben szótlanul hallgatják a szavakat az emberek. A hűtőgépen egy papír, s rajta egy perselyszerű doboz, amelyen ez áll: adományok a pártnak. Takarítatlannak tűnő, ódon falak sóhajtoznak ránk, hatvanas évekbeli fotelekből ásít ki a rugó. Óriási kristálycsillárok kúsznak le a plafonról.
– Ma Magyarországon nagyon sok helyen jelen van a félelem, és ez nem jó. A vállalkozók attól félnek, hogy rájuk küldik az APEH-rendőrséget, az újságírók egy része pedig az állása elvesztésétől tart, hiszen sorra tisztogatják a rádiót és a televíziót. Félelem tapasztalható a kórházak igazgatóinál, mert ha olyat nyilatkoznak, ami nem szimpatikus, akkor elveszíthetik állásukat. Ez nem polgári felfogást tükröz. Mint ahogyan a polgárnak nem kell, hogy kezet csókoljon egy idős néni, hanem neki kell kezet csókolnia a hölgyeknek. Van néhány klasszikus intézménye a polgárságnak, ilyen például a tőzsde. Ha egy kormány hagyja a tőzsdét tönkremenni a forgalom hiánya miatt, akkor nincs igazi polgári társadalom. Az a kormány, amely befolyásolni akarja a piac törvényeit, az nem érti azokat – sorolja egyvégtében.
Idős nyugdíjas ül előttem tiszta, vasalt, de már viseltesnek tűnő ruhában. Kék botját maga elé fekteti az asztalra. Szótlanul tekintget a többi hallgatóra. A tőzsde világa láthatóen nem érinti meg őket.
– Nagyon sok ember véleményét ismerem, írtunk hárommillió embernek – szórja Medgyessy Péter hangját a szebb napokat látott mikrofon, majd alig hisz az ember a fülének: „Nos, ezen az úton szeretnék tisztelettel elnézést kérni azoktól, akiknek írtunk levelet, és kiderült, hogy időközben már eltávoztak az élők közül.”
Néhányan felkapják a fejüket. Mi ez, gúny vagy spiritiszta szeánsz? A nyelvboltlást nem veszi észre az előadó. – Hárommillió embernél nem lehet naprakészen ezt tudni, tehát elnézést kérek érte – teszi hozzá az előbbiekhez.
– Az elmúlt tizenkét évben, és ezen belül az elmúlt négy évben megnőtt a szegénység. Mi a nyugdíjak megállapításának rendjét közösen szabályozzuk majd, és az átlagnál nagyobb mértékű lesz az özvegyinyugdíj-emelés. Szülés után a férj egy hétig otthon maradhat, és meg szeretnénk valósítani, hogy a kábeltévés kedvezményes csomagba bekerülhessenek a kereskedelmi csatornák is. Mert őszintén szólva, és remélem az MTV munkatársai még itt vannak, a királyi televízió nem sok örömet és élvezetet szolgáltat a lakosság számára. (Nevetés, majd taps és újra nevetés.) Medgyessy folytatja az ígéreteket: Kiszélesítjük a közgyógyellátás rendszerét, és a népbetegségek gyógyszereit ingyenessé tesszük. Megbeszéltem orvosokkal és pénzügyi szakemberekkel, nem lehetetlen dolog.
Kisebb mozgolódás támad a sorok között, erre a politikus úgy folytatja: – Sokan azt mondják, hogy Medgyessy ígéretek özönét zúdítja az emberekre. Kérem szépen, semmi baj! Az ellenzék nem tud mit csinálni, csak ígérni. A kérdés az, hogy hiteles-e, amit mond, és megalapozott-e? A kérdés az, hogy elhiszik-e Medgyessy Péternek, hogy amit mond, azt meg is csinálja. Mint kétszeresen volt pénzügyminiszter kiszámoltattam mindent a szakemberekkel, és az ország gazdasági teljesítménye megadja a lehetőségét annak, hogy majd a vállalásaimat teljesíteni tudjuk. Ez most pazarló állam, holott puritán államra van szükségünk, egy olyan puritán államra, ahol nem kell A6-osokkal és A8-asokkal mászkálni, amikor tudjuk, hogy Kelet-Magyarországon tényleg éheznek a gyermekek.
Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje politikai fórumán elhangzott még, hogy Orbán Viktor miniszterelnök állítólag gyakran bejár oda a bútorokat simogatni, de a szocialisták választási győzelmük esetén biztosan nem használják majd kormányzati célokra a budai Várban lévő Sándor-palotát. Mint mondta, kormányra kerülésük után meg fogja kérdezni a kerületi lakosokat, hogy milyen funkciót kapjon a Sándor-palota.
A kérdéseket feltevő embereknek fizikailag is meg kellett azért küzdeniük, hogy a tömött sorokon átverekedve magukat, mikrofonállványhoz jussanak. A felszólalók több kulturális műsort szeretnének látni a közszolgálati televízióban, emlékeznek a Bokros-csomag nyugdíjasnyúzó következményeire, s volt aki megjegyezte, hogy a hallgatóság nagy része nem szocializálta magát a „buborékpénzes” tőzsdére.
Medgyessy mindent megértett, s mindent megválaszolt. Ingyenes lesz a bölcsődei étkeztetés, s társasház-építési hullám indul meg az MSZP győzelme esetén. Kint a folyosón elegáns ruhás kampánysajtós slepp mobilozott, nem érdekelte őket a valóság Medgyessy-féle ábrázolása. Egyikük a szocialistákhoz közel álló Budai Polgárok Egyesületét fideszes szervezetnek gondolta, s minduntalan atrocitásoktól tartott. Estére már foghíjassá váltak a sorok, többen hazamentek, teendőik elszólították őket. Egy idős férfi lép ki a nagy előadóból, s azt mondja: ez már valahogy nem a régi, a múltkori teadélutánon sem éreztem jól magam. Elballag, miközben bent még szakadatlanul sorolja az ígéreteket a kormányfőjelölt.
Ó, azok a masszív mennyezetek és sok időt megélt kristálycsillárok!

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.