AJáték az egész világ kiállítássorozat első két részében a régi papír- és fémjátékokat mutattuk be, jelenleg pedig a fajátékokat tekinhetik meg az érdeklődők – tudtuk meg Matuz Edittől, a Kiscelli Múzeumban rendezett kiállítás rendezőjétől. Elmondta: a tárlat döntően a Kiscelli Múzeum századfordulós törzsanyagára épül, de XIX. századi játékokat is megtekinthetnek a látogatók a Magyar Nemzeti Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, a kecskeméti Szórakaténusz Múzeum és magánszemélyek gyűjteményéből. A legrégibb kiállítási tárgy egy 1880-ból származó kiságy, de a bútorok nagy része későbbi időkből, a húszas-harmincas évekből való. Ezt egészítették ki a Magyar Nemzeti Múzeum által őrzött Undi Mariska-gyűjteménnyel, amely a legrégebbi érchegységi, bajorországi és türingiai esztergált, színezett kisméretű fajátékokat tartalmazza.
Az Alpokban már a középkorban készültek fajátékok a természeti környezet, a kereskedelmi utak közelsége és a munkahiány miatt. Kezdetben házalók szállították a hátukra vetett puttonyokban ezeket a tárgyakat a környező vidékekre, majd a kereskedők is bekapcsolódtak a vámmentes áru terjesztésébe. Így jutottak el a szórakoztató eszközök Európába, illetve Magyarországra, ahol addig csak népi játékokkal találkoztak a gyermekek, vagy asztalosmesterek készítettek játékcsodákat a módosabb urak utódainak.
A polgárosodás korában már létrejöttek a nagy játéküzemek és -kereskedések, a kiállítás babaházai, -bútorai és babái többnyire ezekből valók. A kisfiúk egykori járművei, ügyességi játékai közül kevesebbet sikerült beszerezni, de számos logikai és kirakójáték, építőkocka és zeneszerszám került a tárlókra – fűzte hozzá a kiállítás rendezője.
A kiállítás megszervezéséhez elkérték a Szórakaténusz Múzeum „garbókáit” is, amelyek tervezőjükről és készítőjükről Grabowieczky Leonról kapták a nevüket. A húsz-harminc centiméteres, kerekeken guruló állat- és emberfigurák annak idején a tengerentúlra is eljutottak.
A kiállítás érdekessége, hogy a gyerekeknek fakockákból harminc négyzetméteres játszóházat is építettek, ahol a fiúk és lányok kipróbálhatják a játékok egy részét.
A terem közepén óriási favárat állítottak a gyerekek örömére, akik a vár falai között elégedett arccal tevékenykedtek a fakockák, ügyességi és logikai játékok társaságában – újságolta Matuz Edit.
A kiállításon a hazai fafaragók által készített játékok mellett főként német, osztrák és orosz munkák láthatók, hiszen ezek a környező országokból jutottak el a magyar gyerekekhez.
A mai játékgyártók is képviseltetik magukat a múzeumban. Azok a népművészek is kiállítanak és árusítanak, akik újragyártották a régi fajátékokat, a brugattyúkat, röppentyűket vagy a vesszőparipát. Megjelennek az új irányzatokat képviselő logikai, meditatív játékok is, és a kézművesek, akik a következő hónapok családi hétvégéin megtanítják a gyerekeknek a játékkészítés alapvető fogásait.
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
