– Sokáig emlékezni fogunk erre a Békemenetre is – mondta az október 23-i rendezvényről ifjabb Lomnici Zoltán, a szervező Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) elnöki főtanácsadója, szóvivő a közszolgálati televízióban.

Azzal kapcsolatban, hogy a mobiltelefonok cellainformációja alapján a Kossuth téri megemlékezésen több mint 80 ezren vettek részt, a Hősök terén tartott rendezvényen pedig 45 ezren voltak, a CÖF–CÖKA szóvivője kijelentette: ez olyan perdöntő adat, amely kijózanító lehet mindenki számára, és egy eldöntendő kérdésként kezelt problémát tesz helyre. Az adatokat a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte pénteken.
Ifjabb Lomnici Zoltán azt mondta: boldog, büszke és az előző menetek lendületét mutató tömeg vett részt a Békemeneten.
– Fantasztikusan éreztük magunkat – közölte a főtanácsadó. Jelezte, meg kell cáfolni azokat a tudósításokat, amelyek hamis színben próbálták feltüntetni az ott lévők hangulatát és a tömeg létszámát.
A Békemenet aktualitása kapcsán úgy fogalmazott,
szerencsés helyzetben vagyunk, mert bár a szomszédban zajló véres háború hatásait erőteljesen érzékeljük, mégis úgy tudunk élni, mintha mi sem történt volna.
Hozzátette, azt is egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy ebben a helyzetben mégiscsak nukleáris fegyverek árnyékában éljük az életünket.
– Az egy ténykérdés, hogy az atomsorompó egyezmény és a többi, az atomenergia leszerelésére vonatkozó nemzetközi megállapodás nem tölti be a funkcióját – mondta. Ifjabb Lomnici Zoltán emlékeztetett: az ukrán elnök sajtótájékoztatót tartott a brüsszeli EU-csúcson, ahol egyértelművé tette, hogy igényt tart a Tomahawk rakétákra és kifejezetten káros számára az Egyesült Államok hezitálása. Hozzátette, amikor Volodimir Zelenszkijt arról kérdezték, hogy mely országok akadályozzák, hogy az eddigi 185 milliárd eurón felül további negyvenmilliárdot kapjon Ukrajna, lekicsinylően és cinikusan Magyarországra célozva azt mondta, hogy „csak egy vagy kettő”.
A főtanácsadó szerint
Magyarország továbbra is ki meri mondani, amit az európai emberek és az európai vezetők jelentős része is gondol.
Megjegyezte, 2015 óta változatlan a helyzet, és többször is előfordult, hogy Magyarországgal mondatták ki azt, amit „a többiek is pontosan tudnak Európában”. Már a német sajtó is több olyan szempontról cikkezik, „amin az európai ukrán politika megcsúszhat, és ez nem Magyarország lesz”.




















