Átlagosan 29 százalékos volt az orosz részvények súlya a portfóliókban, miközben Lengyelország 23 százalékot kapott, tehát a legtöbb pénzt a moszkvai tőzsdére vitték a térségben. Magyarország a harmadik legkedveltebb célpont, azaz megelőzzük Csehországot is; oda a régióba szánt befektetések alig 8 százaléka jutott. Oroszország súlya eleve a legnagyobb azokban a kelet-európai indexekben, melyeket az alapok benchmarkként használnak – jelentette ki a lapnak Douglas Helfer, a londoni Foreign & Colonial alapkezelője. Bár a magyar részvények a gazdasági növekedés lassulása ellenére vonzók, a moszkvai tőzsde nagyobb növekedési lehetőségeket és alacsonyabb árakat kínál – tette hozzá. A piaci kapitalizációhoz viszonyítva még mindig a magyar részvények vannak a leginkább felülsúlyozva. A budapesti tőzsde kapitalizációja ugyanis jelenleg nem éri el a 10 milliárd dollárt sem, ami nagyjából megegyezik a prágai piac tőkeértékével, de jelentősen elmarad Varsó 20 milliárd dollár fölötti és Moszkva közel 60 milliárd dolláros kapitalizációjától.
A Standard & Poor’s adatai szerint jelenleg összesen 78, Kelet-Európára specializálódott részvényalap működik, melyek együttesen 2,86 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek. A nyugati befektetők körében a legutóbbi adatok szerint a két leginkább kedvelt kelet-európai részvény az orosz olajcég, a Szurgut és az ugyancsak orosz közműcég, az UES volt. Ezek átlagosan 6-7 százalékos súlyt kaptak. Utánuk a magyar és a lengyel távközlési cég következik a rangsorban, az alapkezelők többségében a teljes vagyon 5-6 százalékának erejéig tartottak Matáv- és TPSA-részvényeket.
A térség tíz legkedveltebb részvénye közé a magyarok közül bekerült még az OTP és a Mol is. Az alapok közel felénél még a Richter is befért a tíz legnagyobb befektetés közé, bár az összesítésben a gyógyszercég részvényei már nem szerepelnek a top tízben.
origo.hu
Orbán Viktor bejelentést tett a kereskedelmi kamarával való együttműködésről
