Újpesten 1910-ben kezdtek villamos energiát termelni, a kor technikai fejlődésének megfelelő dugattyús gőzgépekkel. Az első gőzturbinák 1914-ben indultak be. Húsz év múlva bővítették a létesítményt, és megépítették azokat a falazott gőzkazánokat, amelyek még ma is működnek Újpesten. Ezekben kezdetben szénnel, a hatvanas évektől pedig olajjal, majd gázzal tüzeltek. A többszöri átállítás után is számos felújításon esett át az erőmű. A távfűtéssel rendelkező lakótelepek építésének felgyorsulásával már kevésnek bizonyult a gőzkazánok hőtermelése, ezért forróvíz-kazánokat telepítettek az Újpesti Erőműbe a nyolcvanas évek első felében. A rendszerváltás után született döntés az új erőmű felépítéséről, amelynek elkészülte után a legkorszerűbb technológiával, az európai szabványoknak megfelelően termelhetik a hő- és villamos energiát Újpesten.
– A Budapesti Erőmű Részvénytársaság, amelynek része az Újpesti Erőmű is, a főváros legnagyobb hőtermelője – nyilatkozta Nagy József, a létesítmény igazgatója. A Tó utcában gőz-, forróvíz- és hozzákapcsolt villamosenergia-termelés folyik. A forró vizet lakossági fűtési és használati meleg víz céljára adják át a Fővárosi Távhőszolgáltató Rt. (Főtáv) részére. A Magyar Villamos Művek Rt.-nek és az Elektromos Művek Rt.-nek villamos energiát szolgáltat az erőmű. A gőzenergiát közvetlenül adják el a Chinoin Gyógyszergyárnak és a Gyógyszerkutatónak.
Az igazgató közlése szerint a Budapesti Hőerőmű Vállalat 1991-ben alakult részvénytársasággá, és a hetvenes évek közepén jött létre a Kelenföldi Erőmű és a Budapesti Fűtőerőmű Vállalat összevonásával. Az energiaipari magánosítás révén egy finn–japán tulajdonosi konzorcium szerzett többségi tulajdont a társaságban, majd a francia EDF cég jutott a Budapesti Erőmű Rt. kilencvenszázalékos részvénycsomagjának birtokába.
– A társaság stratégiai céljai között szerepel a termelő technológiák megújítása és a kor műszaki színvonalának megfelelő berendezések létesítése, mert csak ez garantálhatja a villamos és a hőenergia versenyképes termelését és eladását úgy, hogy közben betartják a szigorodó környezetvédelmi előírásokat is – jelentette ki az igazgató. Ezt szolgálja a kombinált ciklusú erőmű létesítése és a korszerű gázturbina alkalmazása. Az új erőműhöz a szükséges hatástanulmányok és gazdaságossági vizsgálatok elvégzése után szerezték meg a létesítési engedélyt. Az előkészítés és az engedélyezés közel három évig, az építkezés két évig tartott.
Az erőműben előállított energia 110 MW villamos teljesítmény, több mint 300 MW forróvíz-hőteljesítmény és mintegy 50 MW gőzteljesítmény elérésére lesz képes.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője is támogatja a korszerűsítést. A környezetvédők szorgalmazzák a kapcsolt energiatermelést, mert így kevésbé szennyeződik a levegő. A gáztüzelés alkalmazása is kedvezőbb a többi energiaforrás égetésénél, mert a legkevesebb szennyezőanyagot juttatja a levegőbe, ha megfelelően ellenőrzik a füstkibocsátást – fűzte hozzá a civil szervezet elnöke.
Az új erőmű alapvető tüzelőanyaga a földgáz, könnyű tüzelőolajat csak tartalékként használnak – tájékoztatott Nagy József a létesítmény környezetvédelmi fejlesztéséről. Állítása szerint a beépített tüzelőberendezések képesek mindkét anyag elégetésekor a szigorú, 2004-ben életbe lépő európai füstgáz-kibocsátási normák előírásait teljesíteni. A régi termelőberendezések ugyanis megfeleltek a kibocsátás korábbi hazai előírásainak, de jóval elmaradtak a korszerű technológia hasonló mutatói mögött. Az új erőmű például a korábbinál jóval kevesebb környezetre káros nitrogén-oxidot bocsát ki a levegőbe.
A társaság kiépítette és már második éve működteti a nemzetközi előírásoknak megfelelő környezetirányítási rendszerét – tette hozzá az igazgató. Szerinte az üzembe állítás után a szolgáltatás megbízhatóbbá válik, kevesebb üzemzavarral és üzemviteli gonddal működik majd. Az új erőmű tervezésekor és kivitelezésekor fokozott figyelmet fordítottak az új technológia alacsony zajkibocsátására is, a zajhatás mérséklésére hangtompítókat építettek be az erőműbe.
– A korszerű technológia lehetőséget ad arra is, hogy a forró vizet versenyképes áron adják a Főtávnak, a távhőszolgáltatás díjának megállapítása azonban a szolgáltatótól függ – jegyezte meg Nagy József. Egyelőre tehát nem lehet tudni biztosan, hogy a fejlesztés miként befolyásolja a fűtésdíjak alakulását.
A régi erőművet az új berendezések beüzemelésével egyelőre leállítják, de az áttérés a szolgáltatás biztonságát nem veszélyezteti. Hamarosan indul az új erőmű próbaüzeme, amelyet garanciális teljesítménytesztek követnek. A hatóságok engedélyeinek birtokában megkezdődhet a kereskedelmi üzem, amelynek révén Újpest és Káposztásmegyer távfűtéses otthonaiba környezetbarát technológiával előállított hő- és villamos energia juthat el.
origo.hu
Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel
