A Fővárosi Gázművek által szennyezett ürömi területek, ahogyan arról már korábban beszámoltunk, közvetlenül veszélyeztetik a felszín alatti vizeket és a környéken élők egészségét. A kőfejtő környékén a szennyező anyagok már elérték a karsztvizeket, így bekerülhetnek a világhírű budai fürdőket tápláló forrásokba is. Nemrég a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a gázművek jogutódja nem vonható felelősségre a károkozásért. Feltehetőleg az államnak kell elvégeznie a kármentesítést, hogy elkerüljék a katasztrófát.
A gázgyári hulladékot korábban tanácsi engedéllyel lerakó Főgáz Rt. nem ismeri el felelősségét, s nem fedezi a kármentesítés 5-6 milliárd forintra becsült költségeit, mert a lerakás idején a gázmassza nem számított veszélyes hulladéknak, csak 1992-ben minősítették azzá. A környezetvédelmi hatóságok is hiába kötelezték a veszélyes hulladék elszállítására és ártalmatlanítására a társaságot.
A Főgáz megfellebbezte a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség és a másodfokon eljáró Természet- és Környezetvédelmi Főfelügyelősége határozatát, ezzel az ügy a bíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság elé került. A bírák állásfoglalása szerint a hatósági engedéllyel történt hulladéklerakás esetén a vétlen cég nem kötelezhető a kárelhárításra. A döntés után a gázművek a kőfejtő mélyén felhalmozódott, különösen szennyező, agreszszív összetevőket tartalmazó csurgalékvíz felszivattyúzását sem fejezte be. Ezt a munkát a környezetvédelmi hatóságnak kellett elvégeztetnie. Juhász Imre, az ürömi önkormányzat megbízott szakembere elmondta: a helyhatóság megdöbbent, amikor kiderült, hogy újabb tényfeltáró vizsgálatra készül a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség. Ennek időpontját szeptemberben jelölték ki, hónapokkal elodázva a tényleges rehabilitációhoz szükséges teendőket. A feltárási és kármentesítési tervezetet már benyújtották a felügyelőségnek, ezek után nincs szükség az újabb feltárásra – jelentette ki a szakértő.
Ungár László, a felügyelőség hatósági igazgató-helyettese szerint a másodfokon eljáró Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség feladata, hogy eldöntse a fellebbezés jogosságát. A környezetvédelmi hatóság úgy határozott, hogy további vizsgálatokra van szükség a szennyezés mértékének pontos megállapításához.
– Januárban, vagy februárban kerülhet hozzánk a fellebbezés, mert azt egyelőre visszaküldtük a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnek, hiszen a fellebezésről először az első fokú hatóságnak kell döntenie – közölte Ughy Katalin, a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség vezetője. Szerinte az a legfontosabb kérdés, hogyan találják meg a rehabilitáció forrásait. Nagy gondot okoz az is, hogy a szennyeződés elszállításához nincs lerakóhely az országban, a feldolgozás technológiája pedig még kidolgozás előtt áll.

Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel