Vére visszaszáll

Letépett ujjak, végtagok és más emberi testrészből származó szövetek után kutatnak az afganisztáni Tora Bora hegység barlangrendszerét átfésülő amerikai különleges alakulatok. Abban reménykednek, hogy megtalálják a tűt a szénakazalban: Oszama bin Laden DNS-ének egy darabkáját.

–
2002. 01. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Observer című brit hetilap a múlt héten arról számolt be, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) emberei a begyűjtött minták alapján próbálják kideríteni: vajon a szétbombázott alagutak valamelyikében lelte-e halálát az első számú közellenség, Oszama bin Laden?
„Néhány helyen nem sok gyűjtenivaló akadt” – jegyezte meg a lap egyik névtelenségbe burkolódzó amerikai forrása, miután a helyszínre küldött specialisták felmérték az elfoglalt barlangrendszerben végzett óriási pusztítást.
A szövetmintákat mélyhűtött állapotban, légi úton szállítják az Egyesült Államokba, ahol az FBI szakértői az összegyűjtött testrészekből származó DNS-t megpróbálják összevetni a korábban Bin Laden közeli rokonaitól vett örökítőanyaggal. (A helyszínen talált emberi maradványokból a büntetőügyeknél már rutineljárásnak számító módszerrel vonják ki a vizsgálandó emberi örökítőanyagot).
Az FBI ügynökei tavaly novemberben utaztak Szaúd-Arábiába azzal a céllal, hogy DNS-mintákat vegyenek Bin Laden családjának tagjaitól. Ötvenhárom rokontól sikerült begyűjteni mintákat, egyes hírek szerint még a terroristavezér édesanyjától is. Az FBI szakemberei az örökítőanyag begyűjtésekor is a büntetőeljárások során már megszokott módszereket alkalmazták: fájdalommentes eljárással, dörzsöléssel a szájüregből nyertek élő sejteket a rokonoktól.
Most, hónapokkal később az így kialakított génbank adataival hasonlítják össze az amerikaiak a Tora Boránál talált emberi maradványokból származó mintákat. Az afganisztáni hegyekben uralkodó szigorú tél megkönnyíti a nyomozók munkáját, mivel a hideg idő miatt az elesettek földi maradványai nem indultak oszlásnak. A modern technológia arra is lehetőséget nyújt, hogy a pusztító erejű bombatámadások robbanásai miatt összekeveredett emberi szöveteket, testrészeket nagy biztonsággal különválasszák egymástól a DNS-vizsgálat során – írja a brit hetilap.

A genetikai azonosítás lehetséges módszere

Oszama bin Laden genetikai azonosításának egyik módszere lehet az az eljárás, amelyet a törvényszéki gyakorlatban már évek óta sikerrel alkalmaznak, és amellyel nemcsak az azonosság, hanem a közeli rokonsági kapcsolat is sikerrel kimutatható.

1 A helyszínre érkező speciális alakulatok a Tora Bora-i bombázások színhelyén összegyűjtik azokat az emberi maradványokat, amelyeknek azonosítása a helyszínen nem lehetséges.

2 Az összegyűjtött testrészeket hűtött állapotban, légi úton mielőbb az FBI laboratóriumaiba juttatják.

3 A laboratóriumba beérkezett emberi maradványokban olyan épen maradt szöveteket keresnek, amelyeknek sejtjeiből kivonható a csak az elhunytra jellemző örökítőanyag.

4 A kettős spirál alakú DNS-t speciális enzimekkel kisebb darabokra bontják. (Az örökítőanyag információját hordozó DNS-molekulák úgynevezett bázispárokból állnak össze. A bázispárok az egymáshoz kapcsolódó adenanin és timin, valamint guanin és citozin vegyületpárokat jelentik, amelyek csak ebben a párosításban tudnak egymáshoz kapcsolódni. Így a bázispár egyik „betűje” meghatározza a pár másik betűjét is – a DNS ezen alapvető tulajdonságának a későbbiekben, az azonosítás során fontos szerepe lesz.)

5 Az így nyert DNS-darabkákat ezután elektromosan feltöltött, speciális gélbe helyezik. A gélben a DNS-darabok hosszúságuk szerint rendeződnek, mivel:
– negatív töltésűek, és a gélben a pozitív töltésű elektróda felé úsznak;
– a nagyobb darabok lassabban mozognak a gélben, mint a kisebbek.
Így az egyes darabok hossza aszerint határozható meg, hogy adott idő alatt milyen messzire jutottak el a gélben.
A DNS feldarabolása után sok millió különböző hosszúságú darab keletkezik (amelyeknek hossza a száztól egészen tízezer bázispár hosszúságúig terjedhet).

6 A kettős spirál formát széthasítják, és a negatívan töltött, immár „fél” DNS-darabokat tartalmazó gélre pozitív töltésű nejlonlapot helyeznek, amellyel stabilizálják a különböző nagyságú darabok helyzetét. Miután ez megtörtént, következhet az azonosítás. Az eljárás során azt használják ki, hogy a félbevágott DNS-darabokhoz (amelyek így csak a bázispárok egyik tagját tartalmazzák) csupán olyan DNS-„fél”-darabok kapcsolódhatnak, amelyeket hasonló DNS-darabokból nyertek.
Jelen esetben például az Oszama bin Laden rokonaitól vett mintából nyert DNS-darabokat először radioaktív módszerrel megjelölik, majd ezeket a darabokat egy lezárt nejlontáskában a gélről eltávolított nejlonlappal összezárják.

7 Egy idő után azok a radioaktív anyaggal megjelölt DNS-féldarabok, amelyeket a gélben kezelt DNS-hez hasonló örökítőanyagból nyertek, a nejlonlapon rögzített DNS-darabkákhoz csatlakoznak. A nejlonlapról ezután röntgenfelvételt készítenek, amelynek segítségével megállapítható, hogy elegendő és megfelelő helyen csatlakoztak-e a rokonoktól származó minták DNS-darabkái a Tora Borában talált emberi maradványokból származó örökítőanyag részleteihez, ahhoz hogy a közvetlen rokonsági kapcsolat kimutatható legyen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.