A Duna vizén érkezik a híd Szekszárdra

Több mint száz év elteltével a szekszárdi híd az első olyan átkelő, amely ezen a szakaszon létesül, s egyesíti majd a magyar építők eddigi összes tapasztalatát. Építéséhez komoly szakmai bravúrokra lesz szükség. A meder feletti elemeket például a folyón szállítják a helyszínre, és számítógépes irányítású emelőberendezéssel helyezik el a pilléreken.

2002. 02. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelenleg a szekszárdiaknak közel száz kilométert kell utazniuk, hogy átkelhessenek a túlsó partra a dunaföldvári hídon. A szekszárdi híd elkészültével ez a távolság a felére csökken, és egy huszonegy kilométeres összekötő szakasz épül az ötös és a hatos út között, nagy- mértékben javítva a térség közlekedését. Az új létesítmény több szempontból is különleges lesz, például a meder feletti hídelemeket a Dunán szállítják az építkezés színhelyére.
– Komoly feladatot jelent a fővárosban legyártott szerkezeti elemek eljuttatása a helyszínre, mert a Duna két partján nincsenek a megközelítésre alkalmas közutak – tudtuk meg Balázsy Katalintól, a Ganz Acélszerkezet Rt. vállalkozási igazgatójától.
Az átkelő az árvízvédelmi töltéseken belül épül, ahol a környezetet nem károsíthatják utak kialakításával. A keleti oldalra közúton szállítják az elemeket, de a nyugati ártéri- és a mederhíd a folyón úsztatva jut el a kivitelezés helyére. Budapesten megépítik a szerkezet nagy részét, és egy uszályos emelőszerkezetre helyezik, s így jutnak el az elemek Szekszárdig.
– Legközelebb áprilisban viszünk le egy százhét méteres nyílást az építkezésre – tájékoztatott Horváth Szabolcs, a cég létesítményfelelőse.
– Külön meg kell tervezni a szállítást is, hiszen az M0-s és a dunaföldvári híd alatt, a pillérek között kell átvinni a hatalmas szerkezetet. Ezt az esztergomi Mária Valéria hídnál is alkalmazott speciális emelőszerkezettel helyezik fel a pillérekre, hogy később rögzíthessék. Az emelőberendezés Jugoszlávia felől érkezik a Tiszáról Csepelre, tehát nem kevés utat kell megtennie, hogy teljesíthesse feladatát. A gépet számítógéppel vezérlik, hogy milliméter pontossággal a pillérek magasságának megfelelően emelje a hidat a tartópillérekre.
Bizonyos fokig különlegességnek számít a híd vegyes szerkezete is – fejtette ki Horváth Szabolcs. – A Duna feletti ötszáz méteres szakasz acélból készül, a híd két szélső, kétszáz méteres része az árterületen úgynevezett öszvérszerkezettel jön létre, vagyis beton pályalemezt helyeznek az acélszerkezetre. A hidat azért tervezték ilyenre, mert az árterület felett kisebb nyílásokat hidalnak át, így olcsóbb technológiát is alkalmazhatnak. A hajózás és a Duna mederalakító munkája miatt azonban Szekszárdnál nagyobb pillértávolságok szükségesek.
Ez egy érdekes Duna-szakasz, hiszen igen gyorsan változik a meder alakja – fűzte hozzá Balázsy Katalin. Egy kanyarulat miatt a folyó sodrása nem egyforma a két part közelében, ezért az építés előtt, alatt és után állandó vizsgálatokat kell végezni.
A kivitelezés előtt tehát a háttérben komoly tudományos munka folyik. A vizsgálatok azért is fontosak, mert így létesülhet olyan híd, amely a legkevésbé károsítja a környezetet. A megbízó ugyanis kikötötte, hogy a gemenci parkerdő határán készülő híd és útszakasz építésekor és használata során nem okozhatnak károkat a környezetben. Az anyagszállításhoz csak kevés fát irthattak ki a kivitelezők, s külön meg kellett tervezni, milyen munkák szükségesek a műtárgy elkészülte után az elhordott humusz helyreállításához, az újratelepítéshez és a vadvédelemhez.
– A szekszárdi hidat rendhagyó szállítása mellett az is egyedivé teszi, hogy a cég összes eddigi tapasztalatát összegezve készül – szögezte le Balázsy Katalin. – Sokszor mondták a helyi lakók, hogy nem látják az építési munkákat, pedig a híd már szinte kész van, de az építés látványos szakasza majd az elemek beemelésével kezdődik. Február végén a keleti oldal ártéri része, áprilisban az első, százméteres medernyílás, júniusban a nyugati ártéri szakasz, az év végére pedig az utolsó medernyílás is elkészül. Ha minden az ütemterv szerint halad, jövőre már Szekszárdnál is átkelhetünk a Dunán.

Az építkezés vonzza a további befektetőket. Az Alföldhöz tartozó, sík felszínű Sárköz, a lankás Mezőföld és a Dunántúli-dombság találkozásánál elterülő Szekszárd 38 ezer lakosának gazdasági, közlekedési és munkalehetőségeit is növelheti az új szekszárdi Duna-híd megépítése, amely összekapcsolná a hatos és az ötös gyorsforgalmi utat, teret nyitva a további autópálya-fejlesztéseknek. – Szekszárd két nagy gyorsforgalmi útvonal metszésvonalához közel helyezkedik el, és ez nagy fejlődést jelenthet a térségben – ismerte el Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere. Az északról dél felé tartó, úgynevezett európai V/c folyosó az M6-os utat köti össze az M56-os úttal. Ezt keresztezi a keletről nyugati irányba haladó M9-es, amelynek egy rövidebb szakasza készülhet el a közeljövőben. Központi szerepet kaphat a legközelebbi nagyváros a kereskedelmi útvonalak mentén, és egymás után érkezhetnek a területre a külföldi és magyar befektetők. Szekszárdon és környékén létrejöhetnek olyan logisztikai központok, amelyek mellé kis- és nagyvállalkozások, üzemek és bevásárlóközpontok települhetnek majd. A polgármester szerint ennek határozott jelei mutatkoztak az elmúlt években. Nemrég a városba költözött a Tesco egyik plazája, és több kereskedelmi cég is érdeklődik az önkormányzatnál. Az útépítés és a szekszárdi híd kivitelezésének elindulása kezdi meggyőzni a befektetőket, akik eddig kétkedve tekintettek a térségre, mivel a szekszárdi hídról évtizedek óta beszélnek, de a gyakorlatban évekig nem történt semmi. 1993-ban egy francia pályázó nyerte el a hídépítés jogát, de a külföldi cég csak 1998-ban adta vissza a megbízását. A magyar tervezők és kivitelezők munkájának elindulásakor ismét nőtt a kereskedelmi cégek érdeklődése, és ma már számos, konkrét ajánlatról is tárgyalnak a város képviselői a betelepülni vágyó beruházókkal. A befektetési szándékot növeli, hogy előkészítési szakaszban van a bogyiszlói kikötő létrehozása, amely szintén kedvez a logisztikai központok építőinek és üzemeltetőinek. A közlekedés persze még nem lesz tökéletes a híd megépítésével. – Igazán akkor lesz kiváló közlekedése a térségnek, ha az 51-es utat is sikerül összekötni az 54-essel, és a várost keleti irányból is autópályán lehet megközelíteni majd – véli a polgármester. – Ugyanakkor az M9-es utat is folytatni kell a kaposvári összeköttetés megteremtése érdekében. A Regionális Fejlesztési Tanács, többek között a városvezetés kezdeményezésére pénzt adott az M9-es út továbbépítéséről szóló megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Ezzel is segíteni kívánják a kormány autópálya-építési szándékát, reménykedve abban, hogy a fejlesztések ebben az évtizedben befejeződnek majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.