A George W. Bush amerikai elnök által a minap a kongreszszusnak beterjesztett, 2003-ra szóló amerikai költségvetés már az új gazdasági és nemzetbiztonsági helyzetre épül, azaz előtérbe kerültek a katonai és nemzetbiztonsági kiadások. (Az USA-ban a naptári év nem egyezik meg a költségvetési esztendővel – a szerk.) A 2002 októberében kezdődő pénzügyi évben az Egyesült Államok központi költségvetési kiadásai 2110 milliárd dollárt tesznek ki, amely 3,4 százalékos növekedés a mostani büdzséhez képest. A tavalyi terrortámadás nyomán látványosan több lesz a Pentagon költségvetése (14,5 százalékos a növekmény), és hozzávetőleg a duplájára emelkednek a belső biztonság (katasztrófavédelem, Nemzeti Gárda) költségvetési tételei is. Nagy kérdés, mi lesz forrásoldalon az államilag ösztönzött infrastrukturális beruházások finanszírozásával, illetve a 2000 milliárdos államadósság-csökkentés drasztikus lefaragásával. Annyi bizonyos, hogy legfelsőbb szinteken továbbra is az állami beruházásokat ösztönzők vannak fölényben.
Paul O’Neill amerikai pénzügyminiszter úgy tartja, az Egyesült Államok gazdasága kilábal a receszszióból, és 2002 végére az évi 3–3,5 százalékos növekedési pályára is kerülhet. A miniszter szerint, aki a képviselőház egyik bizottsága részére adott helyzetértékelést, a növekedés „magvainak táplálására” a növekedést segítő lépések meghozatalára van szükség. A gazdaság már a korai megélénkülés szakaszába érkezett, számos mutató erre utal – jelentette az MTI. A növekedés lehetővé teszi, hogy a költségvetés ismét többlettel zárhasson, ez várhatóan 2005-től következik be. A deficit előrejelzése a következő évekre nem okozhat meglepetést. Az adócsökkentések költségvetési hatása azonban minimális, miként az lett a kamatokra is – fejtette ki az amerikai pénzügyminiszter, aki hivatkozott a kongresszusi költségvetési bizottság számaira: a tízéves – azaz a hosszú távú – többlet nem 3,4 billió dollár lesz, hanem a 1,6 billiós célt is ki lehet tűzni.
Piaci elemzők szerint ugyanakkor az amerikai gazdaságpolitikusok igen óvatosak voltak; meglehetősen szerény növekedéssel számol a Bush-kormány által készített 2003-as költségvetés. A büdzsé 2002-re ugyanis 0,7 százalékos reálgazdasági növekedést feltételez, amely 0,3 százalékponttal marad el a piaci konszenzusnak számító egy százaléktól. A kongresszus gazdasági bizottsága a múlt hónapban egyébként 0,8 százalékos becslést adott az említett időszakra.
Az igen mérsékelt feltételezések mellett a költségvetésben a magasabb gazdasági növekedés mellett jelentős tartalékok képződhetnek; elemzők szerint az alultervezés szándékos. Ezzel a módszerrel az elnök könnyebben meggyőzheti a szenátust is, hogy támogasson egy, az eddigieknél jelentősebb gazdasági ösztönzőprogramot – hívta fel a figyelmet a Porfolio.hu internetes portál.
Kögazdászok szerint az, hogy a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) úgy döntött, változatlanul hagyja a rövid távú alapkamatot, azt jelenti, hogy a monetáris irányítók is bíznak a fellendülésben. A Fed az elmúlt évben egyébként mindent megtett, hogy USA ne süllyedjen mélyebb recesszióba: tizenegyszer vágott kamatot.
Bill Gates viszont pesszimista. A Microsoft elnöke szerint nem várható hirtelen megugrás a globális növekedésben 2002-ben. A világ leggazdagabb emberének véleménye alapján sem Japánban, sem az USA-ban nem várható hirtelen fordulat a növekedési pályát illetően.
Gates megítélését arra alapozza, hogy a vállalati beruházások az elmúlt időszakban jelentősen visszaestek, és számottevő kapacitásfelesleg halmozódott fel több feldolgozóipari ágazatban is. Gates hangsúlyozta: véleménye nemcsak a technológiai iparágra vonatkozik, hanem az egész gazdaságra. A brit The Economist című gazdasági lap a fellendülést szintén megalapozatlannak tartja, a fenntartható növekedéshez a fogyasztás és a vállalati befektetések egyidejű növekedésére van szükség, ezt azonban a rendkívül magas vállalati és lakossági eladósodás jelenleg nem teszi lehetővé.
Az amerikai vállalatok januárban 32 százalékkal több tervezett elbocsátást jelentettek be, mint decemberben – közölte a Challenger, Gray and Christmas munkaerőpiaci tanácsadó és elemzőcég. Az általános munkaerő-piaci barométerként kezelt Challenger-index közlője szerint a megszüntetésre bejelentett munkahelyek száma a múlt hónapban csaknem 213 ezer volt a decemberi 162 ezer után. Az emelkedés fő tényezője a Ford Motor Company által bejelentett 35 ezer fős leépítés volt. A múlt héten közölt, a tényleges munkaerő-piaci mozgásokat mutató adatok szerint ugyanakkor januárban a várt növekedés helyett hét hónapja először csökkent a munkanélküliség az Egyesült Államokban, s jelentősen lassult a munkahely-leépülés üteme is. Az amerikai munkaügyi tárca múlt pénteki közleménye szerint januárban 89 ezerrel csökkent a betöltött álláshelyek száma az amerikai gazdaság mezőgazdaságon kívüli szektoraiban. A munkanélküliek aránya 5,6 százalék volt.
*
A tavalyi negyedik negyedévben 3,5 százalékkal javult az amerikai ipar termelékenysége az előző három havi 1,1 százalékos emelkedés után – jelentette tegnap az MTI. Az előzetes konszenzus háromszázalékos javulást jósolt a negyedik negyedévre.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
