Hazánk Európa turisztikai célpontja

Napjainkra a turizmus a magyar gazdaság húzóágazata lett – a tavalyi esztendő turisztikai bevételei egyértelműen igazolják ezt az állítást. Ám abban, hogy ez a terület sikerágazattá vált, nagy szerepe volt a komoly központi, önkormányzati és vállalkozói források beforgatásának a turizmus fejlesztésébe. Erről és a jövő lehetőségeiről nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) turisztikáért felelős helyettes államtitkára.

Dupla siker a magyar turizmus sikere, mert tavaly soha nem látott eredményeket produkált: 4,388 millió euró lett az ágazat bevétele, amely az előző évinél 17,9 százalékkal magasabb. A hazai gazdaságról számtalanszor elhangzott, hogy növekedési üteme többszöröse az Európai Unió átlagának. Számunkra külön öröm, hogy még ezt a sokszoros emelkedést is felül lehetett múlni – mondta Budai Zoltán, aki szerint ez az eredmény amiatt is kiemelkedő, mert a 2001-es esztendő a szeptember 11-i tragikus események miatt világszerte rossz évnek számított a turizmusban.
A helyettes államtitkár közölte: a turizmus devizaegyenlege tavaly meghaladta a 2,9 milliárd eurót, ami 15,6 százalékos emelkedést jelentett a korábbi esztendőhöz képest. Az elmúlt év volt az első, amikor a turizmus devizaegyenlege fedezte az energiaimportot, tehát a turizmus stratégiai jelentőségű ágazattá vált. A polgári kormány alatt felértékelődött a turizmus, és a Széchenyi-tervnek is egyik kiemelt területe lett a turizmusfejlesztési program. Tavaly 25 milliárdos támogatást kapott az ágazat, amelyet a kormányzat további ötmilliárd forinttal megemelt. Idén több mint 28 milliárd forintos lesz a támogatás mértéke. A központi támogatásnak köszönhetően olyan fejlesztések indulhattak meg a turisztikai szektorban, amelyeknek már korábban meg kellett volna történniük, hiszen a turizmusnak a GDP-ben betöltött aránya több mint tíz százalék.
Budai Zoltán az elkövetkező években megoldásra váró feladatok között említette a vendégforgalom egyenletesebb eloszlását, szemben a most jellemző nyári szezonalitással, a főként a fővárosra és a Balatonra összpontosuló turizmus mellett új területek bevonását, a jelenlegi átlagosan háromnapos itt-tartózkodás meghosszabbítását, az egy vendég által elköltött összeg növelését, valamint a belföldi turizmus fejlesztését. Tavaly 1400 nyertese volt a Széchenyi-terv turisztikai pályázatainak; minden harmadik támogatott pályázat idegenforgalmi fejlesztéseket szolgált. A mintegy százötvenmilliárd forintnyi beruházást indukáló harmincmilliárd forint pályázati támogatás legnagyobb hányadát az önkormányzatok kapták. A támogatásokból 36 gyógyfürdő, öt gyógyszálló, öt konferenciaközpont építése, 11 vár- és hét kastélyrekonstrukció kezdődhetett el. Kiemelt feladat a háttértelepülések bekapcsolása a turizmusba. A Balaton környéki településeknek ugyanis vannak olyan egyéb turisztikai értékei, amelyeket ki kell használni. Ide tartozhat például a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megalakítása is, továbbá a Széchenyi-terv célkitűzése, az ökoturizmus és a nemzeti parkok fejlesztése: százszázalékos állami támogatással a GM a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közösen finanszírozza a nemzeti parkok fogadóépületeinek felépítését. A Balaton közvetlen közelében is vannak olyan gyógy- és termálvizek, amelyek alkalmasak a szezonalitás problémájának orvoslására. Az idei Széchenyi-terves pályázatokban a GM támogatja az úgynevezett „csillagugrást”, tehát azt, hogy a két- és háromcsillagos szállodákat négy- vagy ötcsillagos szállodává fejlesszék.
A 2002-es esztendőt a WTO az ökoturizmus évének nyilvánította. Magyarországnak jók az adottságai ezen a téren, hiszen kilenc nemzeti parkja van, és hamarosan lesz egy tizedik is, az Őrségi Nemzeti Park. A tárca olyan látogatóközpontok megépítését tartja szükségesnek, ahol a turisták komplex szolgáltatásokban részesülhetnek. Épp ezért az idén százszázalékos támogatást ad a GM és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A programra ötszázmillió forintot szánnak, egy pályázó maximum százmillió forintot igényelhet – mondta Budai Zoltán. A helyettes államtitkár az elmúlt négy évet értékelve kiemelte: a legfontosabbnak azt tartja, hogy kialakult a turizmus intézményrendszere, illetve azt, hogy végre annyi pénzt kap a turizmus, amennyi nemzetközi szinten is megállja a helyét. Példaként említette a Magyar Turizmus Rt. 6,8 milliárd forintos idei költségvetését, továbbá hogy a szervezetmarketingre az idén 43 százalékkal többet költhet, mint tavaly.
A Széchenyi-tervvel olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyeknek már évtizedekkel korábban meg kellett volna történniük, hiszen Magyarország gyógyvíznagyhatalom lehetett volna már korábban is, ha képes lett volna európai színvonalon fogadni a turistákat. Fontos a konferenciaközpontok építése is, hiszen az üzleti turizmus a legdinamikusabban fejlődő része a nemzetközi turizmusnak. Négy konferenciaközpont épül vidéken, és egy hatezer fős központ építése kezdődik meg Budapesten – a Nemzeti Színház mellett – a közeljövőben. Budai Zoltán sikerként könyvelte el a turisztikai infrastuktúra fejlődését és a külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények csökkenését. Nagy jelentőséggel bír az is, hogy bővült a magyar turizmus külképviseleti hálózata: Izraelben, Spanyolországban és Belgiumban nyílt a közelmúltban külképviselet. Az eltelt időszakban a turizmus jogszabályai EU-konformmá váltak, egyben jelentős fogyasztóvédelmi hatással is bírnak. Az utaztatással foglalkozó irodákra vonatkozó szigorítások pedig egyértelműen az utaztatói szakma kifehérítését célozták, elkerülendő, hogy a jövőben akár egyetlen magyar turista is külföldön maradjon.
Magyarország 2006-ra az Európai Unió egyik meghatározó turisztikai országává válhat, mert hazánk mint turisztikai célpont felértékelődik a jövőben, egyrészt földrajzi elhelyezkedése, természeti adottságai miatt, másrészt mert biztonságos országnak számít. Négy év múlva a turisztikai bevétel meghaladhatja a nyolcmilliárd eurót, a belföldi turizmus pedig elérheti a nemzetközi szintet.
***
FÜRDŐFEJLESZTÉS ZALAKAROSON ÉS PÁSZTÓN. A Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt. építheti meg – 493 millió forintos beruházással – a zalakarosi strand új szabadtéri hullámmedencéjét, felnőtt- és két kisebb meleg vizes gyermek-élménymedencéjét. Közbeszerzési eljárást ír ki a pásztói önkormányzat a városi strand fejlesztésére, valamint a fürdő gyógyvizének a kórházba való bevezetésére. A beruházásokat a város a Széchenyi-terv gyógyfürdőprogramjából elnyert támogatással készül megvalósítani. (MTI)