Tíz év: negyedmillió városelhagyó

Sokan visszaköltöznének Budapestre az agglomerációból – derült ki abból a felmérésből, amelyet a fővárosi önkormányzat megbízásából nemrég adott ki a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutatóközpont Kht. A tanulmány szerint a főváros lakossága 2001-ben tovább csökkent, ugyanakkor a főváros környékéről számos család visszaköltözésére számítanak az egyes települések infrastruktúrájának fejletlensége, a forgalom, illetve a lakók számának növekedése miatt.

Évente csaknem 30 ezer ember hagyja el a fővárost, de csupán 20 ezer költözik be Budapest területére. Egy évvel ezelőtt 37 ezer kiköltözőt számoltak öszsze a kutatók, de véleményük szerint ez nem kezdete egy újabb migrációs hullámnak. A folyamat 1992-ben indult el, az előző tíz évben tizenkét százalékkal, 240 ezer emberrel csökkent Budapest népessége. Ezzel szemben az agglomeráció népessége egy évtized alatt húsz százalékkal nőtt, a kiköltözők leginkább Telki, Nagykovácsi, Veresegyház, Budajenő és Diósd felé veszik az útjukat. A Studio Metropolitana Kht. szakértői szerint az elkövetkezendő évekre inkább az lesz a jellemző, hogy számos család viszszatér a fővárosba. Az elemzők célja elsősorban az emberi tényezők vizsgálata volt, ezért kis létszámú célcsoportokat figyeltek, és ebből vontak le következtetéseket. Bihary Gábor, a fővárosi közgyűlés MSZP-s területfejlesztési és regionális együttműködési tanácsnoka elismerte, hogy a megállapítások így nem térhettek ki a kiköltözők minden gondjára a főváros élhetetlenségével kapcsolatban. Tájékoztatása szerint a felmérés célja nem is ez volt, hanem hogy felhívja a politikai döntéshozók figyelmét egy-egy jellemző tendenciára. A vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a kitelepülők nagy része olyan fiatal, kisgyermekes család, amelynek van anyagi háttere ahhoz, hogy ingatlant vásároljon a főváros környéki zöldövezetben – tudtuk meg Ongjerth Richárdtól, a Studio Metropolitana Kht. ügyvezető igazgatójától.
A kutatóközpont esettanulmányából az derül ki, hogy a diplomás, vezető pozíciót betöltők inkább az agglomeráció északnyugati-nyugati térségét választják, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a fizikai és a szellemi beosztotti munkát végzők a fővárostól délre vagy délkeletre költöznek.
Északkeletre többnyire a gazdagabbak, délkeletre főként a szegényebbek élnek. Az utóbbi családok azért települtek ki a fővárosból, mert itt nem találtak elérhető áron családi házat. A budapestiekben először mindig a belső kerületekből való kiköltözés merül fel, csak később döntenek az emberek a város elhagyásáról. A kitelepülők a lakóhelyhez közeli agglomerációs területre költöznek szívesen, a budaiak még a Duna másik oldalára is ritkán települnek át. Az elemzők szerint a választást befolyásolhatja a divat is: minden évben változik, hogy mely lakóterületek számítanak népszerűnek.
Az elemzők megvizsgálták a kiköltözés kapcsán a családok életében jelentkező problémákat is. Az egyik gondot az okozza, hogy időközben felnőnek a kitelepülők gyermekei, és nekik már igényük lenne olyan intézményekre, amelyek csak a fővárosban találhatók. Az agglomeráció nagy részében ugyanis nincs megfelelő szintű gimnázium, színház, mozi és egyéb szórakozóhely. A fiataloknak ezért ingázniuk kell Budapestre, de innen este nem tudnak autóbusszal viszszautazni, ami családi konfliktusokat eredményezhet. A gyermekek növekedésével az anyák is újra dolgozni kezdenek, de többnyire csak a fővárosban találnak munkát, így egy idő után mindenki ingázni kezd, és ez felveti a visszaköltözés lehetőségét. Az agglomeráció lakói sokat panaszkodnak az infrastruktúra fejletlenségére is.
Akik a falut választják, azok a békét, a tiszta levegőt vásárolják meg, de a kivándorlással, a plazák építésével egyre népesebbé válnak a főváros körüli kistelepülések is, és elveszthetik a vonzerejüket. A kiköltözők gyakran szemben találják magukat az őslakosokkal is, akik inkább a falusias jelleg megtartását kívánják, mint az infrastruktúra fejlesztését.
A felmérést végző kutatók szerint ezek a gondok új folyamatokat eredményezhetnek. Megindulhat a visszatelepülés Budapestre, mert egyre többen csalódtak a vidéki életlehetőségekben. Az esettanulmányban megkérdezettek húsz százaléka nem zárta ki ezt a lehetőséget. Főleg a nemrég felnőtt fiatalok gondolják komolyan, hogy a fővárosban keresnek lakást maguknak.
Megváltozhat a kiköltözés iránya is. Budapesten kívül a „telepesek” számának növekedésével fejlődésnek indult északnyugati térség 1997-től kifulladni látszik, helyette a kevésbé zsúfolt déli, délkeleti, illetve a fővárostól távolabb eső északi területek váltak népszerűvé – szögezték le a tanulmány szerzői.