Uniós csatlakozásunk feltétele az infláció leszorítása

Az infláció leszorítása kapcsán különleges konszenzus alakult ki a kormányzat, a monetáris hatóság és a piac szereplői között, hiszen a kiszámítható pénzügyi környezet jelentős mértékben hozzájárul gazdaságunk fejlődéséhez, a társadalmi jólét növeléséhez, noha rövid távon ez némi áldozattal is jár. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett kiadványa szerint 2002-ben, éves átlagban öt százalék lesz az infláció mértéke, míg a decemberi adatot 4,8 százalékra várja a jegybank. Figyelembe véve a független elemzők prognózisait és a „központi” várakozásokat, megállapítható: szinte teljes az összhang a drágulás mértékének megítélésében.

A Magyar Nemzet szerkesztősége és a Magyar Nemzet Online minden második hét keddi napján élő, internetes adásban jelentkezik, és a magyar gazdaság általános, illetve speciális, de fontosnak tekinthető kérdéseire keresi a választ a meghívott szakértők segítségével. Tegnap az infláció témaköre került a Gazdasági Klub vitasorozatának középpontjába. Meghívott vendégünk volt Antal László, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. elnöki tanácsadója, Cinkotai János, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) gazdasági főtanácsadója, Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója, Erdős Szabolcs, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemző közgazdásza és Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, míg az adás moderátora Kulcsár Péter, a Magyar Gazdaságelemző Intézet igazgatója volt.
Az Európai Unióhoz (EU), azon belül is az Európai Monetáris Unióhoz (EMU) való közeledés tudatos, kiszámítható inflációs politikai szerepvállalásra készteti hazánkat – ezzel az indítógondolattal kezdődött a fórum. Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója kifejtette: tavaly lépett hatályba az új jegybanktörvény, amely az MNB célrendszerének meghatározása terén hozta a legfontosabb változást. – A jegybank mindenekelőtt az árstabilitás eléréséért, majd megőrzéséért felelős, minden más gazdaságpolitikai szempont csak másodlagos a döntések meghozatalakor. Az uniós csatlakozás és a közös valuta bevezetése megkívánja a hazai infláció jelentős csökkentését; ezt segíti elő az inflációs célkövetés, amely szerint az MNB több évre előre bejelenti, hogy milyen sebességgel fogja csökkenteni az inflációs rátát – hangsúlyozta Hamecz István, aki fontosnak tartotta azt is: a jegybank hitelessége növelése céljából transzparens működésre törekszik, s kiépíti kommunikációs csatornáit a gazdasági szereplők felé.
Antal László, a MKB elnöki tanácsadója azt hangoztatta: a dezinflációval együtt jár a növekedési áldozat is. Magyarán: a bővülés némiképp megtorpanhat az infláció leszorításának hatására. Cinkotai János, a MeH gazdasági főtanácsadója ekkor kapcsolódott a vitába, és így érvelt: az Egyesült Államok gazdasága „minimális” drágulási szint mellett produkált éveken keresztül bővülést. Van tehát recept a dilemmára. Cinkotai hozzátette, hogy fontos elem az inflációs politikában az az összhang, amely a mindenkori kormányzat és a jegybank között létrejön.

Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója megjegyezte, hogy az infláció tartós csökkenésére nemcsak a monetáris rezsim hatott, illetve hat, hanem még számos tényező is. A szakember aláhúzta, konszenzus van a kormányzati és független elemzői előrejelzések között a drágulás mértéke kapcsán. Erdős Szabolcs, az Ecostat elemzője közbevetette: a piac egyértelműen elfogadta a jegybank új monetáris politikáját. Ezt illusztrálják a Reuters-elemzők által megjelentett adatsorok, és a lefelé korrigáló görbék is. A vállalati szféra visszajelzéseiből ugyanakkor látszik, hogy míg a kis- és a közepes vállalkozások kevésbé bíznak az antiiflációs programban, addig a nagyobb cégek már egyértelműen az új rezsimhez alakítják piaci terveiket.
A jegybank tegnap közzétett kiadványa szerint idén, éves átlagban öt százalék lesz az infláció mértéke, míg a decemberi adatot 4,8 százalékra várja az MNB. A jegybank prognózisa alapján 2003-ban 3,9 százalékosra mérséklődik a drágulás átlagos mértéke, a decemberi érték pedig 3,3 százalék körül alakul. A legújabb jegybanki jelentést készítő munkacsoport szerint a monetáris politika az infláció mérsékléséhez 0,8 százalékponttal járult hozzá.
Az MNB szerint a pénzromlás a következő időszakban végig a rögzített inflációs célok sávjában marad. Idén szimmetrikus a bizonytalanság mértéke: ez azt jelenti, hogy nagyjából ugyanakkora a valószínűsége annak, hogy a sáv alá szorul az infláció, mint annak, hogy a célsáv feletti tartományban lesz. Ugyanakkor 2003-ban a célsáv tetejét meghaladó drágulás valószínűsége már nagyobb. A munkacsoport véleménye szerint az infláció alakulásában az egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőt az olaj világpiaci árának alakulása jelenti.