Uniós csatlakozásunk feltétele az infláció leszorítása

Az infláció leszorítása kapcsán különleges konszenzus alakult ki a kormányzat, a monetáris hatóság és a piac szereplői között, hiszen a kiszámítható pénzügyi környezet jelentős mértékben hozzájárul gazdaságunk fejlődéséhez, a társadalmi jólét növeléséhez, noha rövid távon ez némi áldozattal is jár. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett kiadványa szerint 2002-ben, éves átlagban öt százalék lesz az infláció mértéke, míg a decemberi adatot 4,8 százalékra várja a jegybank. Figyelembe véve a független elemzők prognózisait és a „központi” várakozásokat, megállapítható: szinte teljes az összhang a drágulás mértékének megítélésében.

2002. 02. 27. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Nemzet szerkesztősége és a Magyar Nemzet Online minden második hét keddi napján élő, internetes adásban jelentkezik, és a magyar gazdaság általános, illetve speciális, de fontosnak tekinthető kérdéseire keresi a választ a meghívott szakértők segítségével. Tegnap az infláció témaköre került a Gazdasági Klub vitasorozatának középpontjába. Meghívott vendégünk volt Antal László, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. elnöki tanácsadója, Cinkotai János, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) gazdasági főtanácsadója, Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója, Erdős Szabolcs, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemző közgazdásza és Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, míg az adás moderátora Kulcsár Péter, a Magyar Gazdaságelemző Intézet igazgatója volt.
Az Európai Unióhoz (EU), azon belül is az Európai Monetáris Unióhoz (EMU) való közeledés tudatos, kiszámítható inflációs politikai szerepvállalásra készteti hazánkat – ezzel az indítógondolattal kezdődött a fórum. Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója kifejtette: tavaly lépett hatályba az új jegybanktörvény, amely az MNB célrendszerének meghatározása terén hozta a legfontosabb változást. – A jegybank mindenekelőtt az árstabilitás eléréséért, majd megőrzéséért felelős, minden más gazdaságpolitikai szempont csak másodlagos a döntések meghozatalakor. Az uniós csatlakozás és a közös valuta bevezetése megkívánja a hazai infláció jelentős csökkentését; ezt segíti elő az inflációs célkövetés, amely szerint az MNB több évre előre bejelenti, hogy milyen sebességgel fogja csökkenteni az inflációs rátát – hangsúlyozta Hamecz István, aki fontosnak tartotta azt is: a jegybank hitelessége növelése céljából transzparens működésre törekszik, s kiépíti kommunikációs csatornáit a gazdasági szereplők felé.
Antal László, a MKB elnöki tanácsadója azt hangoztatta: a dezinflációval együtt jár a növekedési áldozat is. Magyarán: a bővülés némiképp megtorpanhat az infláció leszorításának hatására. Cinkotai János, a MeH gazdasági főtanácsadója ekkor kapcsolódott a vitába, és így érvelt: az Egyesült Államok gazdasága „minimális” drágulási szint mellett produkált éveken keresztül bővülést. Van tehát recept a dilemmára. Cinkotai hozzátette, hogy fontos elem az inflációs politikában az az összhang, amely a mindenkori kormányzat és a jegybank között létrejön.

Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója megjegyezte, hogy az infláció tartós csökkenésére nemcsak a monetáris rezsim hatott, illetve hat, hanem még számos tényező is. A szakember aláhúzta, konszenzus van a kormányzati és független elemzői előrejelzések között a drágulás mértéke kapcsán. Erdős Szabolcs, az Ecostat elemzője közbevetette: a piac egyértelműen elfogadta a jegybank új monetáris politikáját. Ezt illusztrálják a Reuters-elemzők által megjelentett adatsorok, és a lefelé korrigáló görbék is. A vállalati szféra visszajelzéseiből ugyanakkor látszik, hogy míg a kis- és a közepes vállalkozások kevésbé bíznak az antiiflációs programban, addig a nagyobb cégek már egyértelműen az új rezsimhez alakítják piaci terveiket.
A jegybank tegnap közzétett kiadványa szerint idén, éves átlagban öt százalék lesz az infláció mértéke, míg a decemberi adatot 4,8 százalékra várja az MNB. A jegybank prognózisa alapján 2003-ban 3,9 százalékosra mérséklődik a drágulás átlagos mértéke, a decemberi érték pedig 3,3 százalék körül alakul. A legújabb jegybanki jelentést készítő munkacsoport szerint a monetáris politika az infláció mérsékléséhez 0,8 százalékponttal járult hozzá.
Az MNB szerint a pénzromlás a következő időszakban végig a rögzített inflációs célok sávjában marad. Idén szimmetrikus a bizonytalanság mértéke: ez azt jelenti, hogy nagyjából ugyanakkora a valószínűsége annak, hogy a sáv alá szorul az infláció, mint annak, hogy a célsáv feletti tartományban lesz. Ugyanakkor 2003-ban a célsáv tetejét meghaladó drágulás valószínűsége már nagyobb. A munkacsoport véleménye szerint az infláció alakulásában az egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőt az olaj világpiaci árának alakulása jelenti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.