Vagyonkezelési módok a fővárosban

A budapesti önkormányzatok jelentős része gazdasági társaságokat alapított a kerületi vagyon kezelésére, mondván: a cégek számos gondot levesznek a helyhatóság válláról, és a gazdasági szakemberek irányításával a vagyongazdálkodás rugalmasabban és gyorsabban intézhető. A vagyonkezelő cégek többnyire a rendszerváltozás után, a második, „magánosító” választási ciklusban jöttek létre, és vezetőik állítása szerint hosszú távon nyereséget hoznak az önkormányzatoknak. Vannak azonban olyan kerületek, ahol féltik a vagyon biztonságát ezektől a társaságoktól, és a közvetlen ellenőrzésre is alkalmas polgármesteri hivatalban végzik a vagyongazdálkodást.

2002. 02. 14. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újpesten az elmúlt két évben már nyereségesen működik az 1993-ban részvénytársasággá alakult vagyonkezelő – tudtuk meg Hock Zoltán alpolgármestertől. Az átadás után a kerületi vagyon közel felét apportálták az önkormányzati tulajdonú ÚV Rt.-be. Azóta az összes, több mint háromezer önkormányzati lakást és a mintegy ezer nem lakás célú helyiséget a társaság kezeli vagyongazdálkodási szerződés keretében. A helyhatóság megbízásából a cég bonyolítja a közbeszerzési pályáztatásokat és a helyi beruházásokat.
A XIII. kerületben 1995-ben hoztak létre 1,3 milliárd forint apporttal részvénytársaságot a vagyon egy részének kezelésére – mondta el Király András, az Angyalfölgyi Vagyonkezelő Rt. hasznosítási igazgatója. A cég alapfeladata szintén az önkormányzati lakások és helyiségek kezelése, fenntartása, üzemeltetése, bérbeadása és a kerületi tulajdonosi többségű társasházak kezelése. Az apportált vagyon egy részét értékesítették vagy hasznosították. A társaság közreműködésével négy lakásépítő cég jött létre, amelyeknek különböző mértékben tuljdonosa a vagyonkezelő.
Budafok-Tétényben 1993-ban kezdte el működését a vagyonkezelő kft., amely az önkormányzat feladataiból az ingatlan-nyilvántartást, a helyiségek és a telkek bérbeadását, valamint a bérlakás-értékesítést vállalta magára – tájékoztatott Lukács Miklósné, a Vax XXII. Rt. igazgatóhelyettese. Akkoriban még egy különálló társaság látta el az egykori IKV tevékenységét – a vagyonkezelő megbízásából. Később ezt is átvette a cég, létrehozva a házgondnokságot a társaságon belül. A lakásgazdálkodás és a telekértékesítés 1994-ben került a cég feladatai közé. A vagyonkezelő 1997-ben alakult át részvénytársasággá. Három éve a Vax XXII. Rt. építési igazgatósága végzi a lakások karbantartását és hibaelhárítását. A kerületi vagyonkezelő a tulajdonosi képviseletet is ellátja az önkormányzatnak. A cég nagy eredményként könyveli el, hogy a rendezetlen tulajdonviszonyok nagy részét megszüntették, az egykori hízlalda területén kialakult logisztikai központban résztulajdont szereztek.
Vannak a fővárosban olyan kerületek is, amelyeknél nem jöttek létre önálló vagyonkezelő társaságok. Ezekben a városrészekben a gazdasági társaságok gyors, önálló döntés lehetőségeinek kihasználása helyett a vagyonbiztonságot és a tisztviselők felelősségét részesítik előnyben.
A XII. kerületben ma is a köztisztviselők felelőssége a vagyonkezelés irányítása. Mitnyan György polgármester tájékoztatása szerint az első választási ciklusban az SZDSZ-es többség megpróbálta társaságokba átvinni az önkormányzat vagyonát, de ma már a helyhatóság kezében vannak a döntések.
– Azért határozott így az önkormányzat, mert azt szeretnénk, ha azok gazdálkodnának a kerület vagyonával, akik ennek jogi felelősségét is viselik – jelentette ki a polgármester, aki szerint egy gazdasági társaság vezetőjén nehéz számonkérni a vagyon elvesztését.
A XII. kerületben elsősorban a nagy értékű telkek védelme érdekében írja elő költségvetési rendelet, hogy csak nyílt liciten lehet ötvenmillió forint érték feletti vagyont értékesíteni.
Ennek ellenére aktív vagyongazdálkodás folyik a városrészben – állítja Mitnyan György. Az elmúlt években kétmilliárd forinttal növekedett az önkormányzat vagyona, nyár elejére pedig elfogadhatják a kerület hosszú távú vagyongazdálkodási koncepcióját, amely az eddigi tapasztalatok alapján rögzíti az alapelveket.
Óbuda-Békásmegyeren szintén az önkormányzat vagyonkezelő irodája készíti elő a kerületi vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntéseket – mondta el Sárádi Kálmánné, a városrész jegyzője. Az IKV jogutódjaként a Celer Kft. foglalkozik a lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásával, de az egyéb vagyonkezelő tevékenységeket a képviselő-testület, illetve a szakbizottságok jóváhagyásával a helyhatóság irodája bonyolítja a lakáscsere-jóváhagyásoktól az ingatlaneladásokig. A képviselő-testület döntése alapján határozzák meg minden évben az értékesítésre szánt ingatlanok körét, a gazdasági és a jogi előkészítést pedig az iroda munkatársai végzik. Ötvenmilliós értékhatár felett itt is külön eljárás érvényes az ingatlaneladásoknál, az alatt a gazdasági bizottság dönthet. A különösen nagy értékű ingatlanokat csak képviselő-testületi döntéssel lehet értékesíteni. Gazdasági társaságot egyelőre nem hoztak létre a kerületi vagyon kezelésére, mert a képviselők úgy gondolják, hogy a gazdálkodás így közvetlenül és jobban ellenőrizhető.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.