Magyarország komoly gazdasági tartalékokkal rendelkező ország a közép-európai térségben az ázsiai, azon belül is a kínai cégek számára. A kínai üzletemberek bizalommal tekintenek az európai uniós csatlakozásra váró Magyarországra; az érdeklődést pedig élénkíti Kína WTO-s tagsága, amely új perspektívákat nyithat a piacokon – jelentette ki Luan Chun Sheng, a kínai nagykövetség kereskedelmi tanácsosa tegnap Budapesten, az első magyar–ázsiai üzleti fórumon. Su Xiao Dong, a Bank of China vezető képviselője hangsúlyozta: közös fejlesztési programok révén pöröghetnek fel az ázsiai–magyar gazdasági kapcsolatok. Ebből a szempontból nagy jelentőséggel bír az osztrák és hongkongi tőkéből épülő, hatvanmilliárd forintos beruházást kitevő újpalotai Asia Center, amely Európa legnagyobb kiállító-, nagykereskedelmi és szórakoztatóközpontja lesz – jegyezte meg Rudolf Riedl, a Strabag Rt. képviselője.
A Gazdasági Minisztérium célkitűzése, hogy Magyarország az ázsiai cégek regionális központja legyen, ez az uniós csatlakozásunk után a felek számára kölcsönös előnyökkel járhat – mondta Pongorné Csákvári Marianna, a szaktárca helyettes államtitkára, aki aláhúzta: a kormány ezt azzal próbálja segíteni, hogy a Széchenyi-terv céltámogatási rendszerét hozzáférhetővé teszi az ázsiai tulajdonú, hazánkban bejegyzett vállalatok számára is.
Skultéti Vilmos, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) igazgatója kifejtette: hazánkban számos ázsia világcég (Mitsuba, Alpine, Toyo, Amtek, Acer, Tsubaki, Logitech, Samsung) már letelepedett; a gondot az okozza, hogy 2001-ben Ázsiából mintegy 5,78 milliárd dollár értékű áru érkezett hazánkba, míg a Magyarországról Ázsiába irányuló kivitel mindössze 1,07 milliárd dollárt tett ki. E passzívum ellensúlyozására az ITDH 2002-ben befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési üzleti találkozót, fórumot és kiállítást szervez Japánban, Kínában, Koreában, Szingapúrban és Tajvanon.
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe