Hozzávetőleg hatezer magyar– osztrák közös vállalkozás működik a kimutatások szerint Magyarországon, a gondot az okozza, hogy ezek többsége a közös határ mentén települt le. A nyugati szomszédunkból érkező működő tőke számára viszont imponáló: hazánk elmaradottabb részeiben is kiépül az alapinfrastruktúra, azon belül is az autópálya, így a várakozások szerint egyre több osztrák cég választja letelepedése színhelyéül a keleti régiókat – hangsúlyozta az ITDH által tegnap megrendezett, külpiaci lehetőséggel foglalkozó szakmai fórumon Berényi Ferenc, a szervezet kereskedelmi szolgálatának bécsi irodavezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2001-ben mindössze 1,1 százalékos bővülést produkáló Ausztria hazánk második legfontosabb külkereskedelmi partnere. Az osztrák piaci kereslet és konjunktúra három nagy ipari szegmensre (az autó-, a fa- és a papíriparra) koncentrálódik, így célszerű exportstratégiánkat ezekre a szektorokra építeni.
Neményi László, az ITDH zürichi irodavezetője úgy tartja, hogy Svájc ugyan nem tagja az EU-nak, ám magyarországi befektetései révén fontos partnere hazánknak. Kivitelünkben a telekommunikációs termékekre, az elektromotorokra és a generátorokra tevődik át a hangsúly, és jelentősen nőtt a mezőgazdasági produktumok magyarországi exportja. Mindkét országban jó a megítélésünk.
A Szerbiát és Montenegrót magában foglaló Jugoszlávia kockázatos, ám ígéretes piacot jelent a magyar vállalkozásoknak, s privatizációs lehetőségekkel és jelentős adókedvezményekkel csábítja a jugoszláv kormány a külföldi befektetőket – mondta Pallos András, az ITDH ottani képviselője, s hangoztatta, hogy a pénzügyi bizalom tekintetében megkezdődött a reintegrációs folyamat. Külpiaci kapcsolatainkban áttörést jelenthet a júniustól hatályba lépő szabadkereskedelmi megállapodás, amely az ipari termékkörökre a vámtételek eltörlését irányozza elő.
origo.hu
Magyar Péterék letagadták, hogy százmilliónál is többe került a Hősök terei tüntetés, most lebuktak
