Kivirágozhat a budatétényi Rozárium

A Nemzeti Rozárium működését a XXII. kerületi önkormányzat és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja, így nyáron ismét láthatják majd az érdeklődők a kert mintegy 1200 rózsafajának különféle színekben pompázó virágait. A rendhagyó tárlat további működéséhez és fejlesztéséhez azonban állami forrásokra lesz szükség. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nemrég egy lakossági fórumom tett ígéretet arra, hogy megkeresik a létesítmény hosszú távú anyagi támogatásának lehetőségét.

Budatétényben a Rózsakiállítás 1959-ben nyitotta meg kapuit, 2700 virágzó növénnyel, köztük több száz hazai hungarikummal. A létesítmény eredeti kertje 1963-ra készült el, és 1989-ig rendszeresen fogadta a vendégeket. A ’70-es években több olyan évet is elkönyvelhettek a rendhagyó tárlat működtetői, amikor a 60 ezer főt is meghaladhatta a látogatók száma. Később azonban fokozatosan csökkent a kert területe.
– Pazarló gazdálkodás jellemezte az elmúlt két évtizedet, és egyre jobban tönkretették azt, amit nagy nehezen megteremtettünk – panaszolta Márk Gergely, a kiállítás létrehozója. A Rózsakerti lakótelep megépítésével például egy valamikor egyedülálló vadrózsa- és szömörceállományt pusztítottak el úgy, hogy erről meg sem kérdezték a kutatókat, hanem egyszerűen ledózerolták az építkezéshez szükséges területet – fűzte hozzá.
A Rozárium egykori alapítója szerint utoljára a tervezett magyarországi világkiállítás megvalósításával lett volna esély a létesítmény fejlesztésére, hiszen az elképzelések szerint a szabadtéri tárlat része lett volna az eseménynek. Az expó meghiúsulásával azonban minden támogatást megvontak az intézménytől. Az előző kormányzati ciklusban egyenesen azt javasolták, hogy adják el az amúgy is megcsonkított ültetvények további kétharmad részét.
Szerencsére a kert újabb területeinek értékesítése elmaradt, de a törzsállomány fejlesztése leállt, mivel minden lehetséges forrást annak fenntartására kellett fordítani – tudtuk meg Kállay Tamásnétól, az Érdi Gyümölcs és Dísznövény Termesztési Kutató Fejlesztő Kht. vezetőjétől. A társaság az egykori kiállítás jelenleg is rózsakertként működő területének tulajdonosaként évente 7 millió forintot kap a biológiai alapból fenntartásra és fejlesztésre. Ebből az öszszegből azonban nem tudják biztosítani, hogy állandó gárda ápolja és felügyelje a növényeket. Pedig ma is több mint 1200 törzskönyvezett fajta él a fennmaradt kertben, és ez mintegy 8000 növényt jelent, amelyeket naponta gondozni kell.
– Céljaink között szerepel a Rózsakiállítás térségének természetvédelmi területté nyilváníttatása, és kezdeményezzük, hogy a terület besorolását újra gondolják át a rendezési tervben – jelentette ki Somosy Zoltán, a Budatényi Polgári Kör elnöke, aki lakossági fórumot szervezett az ügyről a Szent Imre Közösségi Házban. A rendezvényre meghívták Vonza András földművelésügyi minisztert, aki ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja, miként támogathatja a tárca a Nemzeti Rozáriumot, mint Közép-Európa egyedülálló intézményét. A miniszter szerint hasonlóképpen támogatandók a Rózsakiállítás melletti szabadidős és kulturális rendezvények. Kijelentette: a természetvédelmi területté csak a Környezetvédelmi Minisztérium nyilváníthatja a területet, de az FVM ennek érdekében is egyeztetni fog az illetékesekkel.
Németh Zsolt, a kerület országgyűlési képviselője a nagytétényi kastély rekonstrukciójához hasonló megoldást kezdeményezett a Rózsakert fejlesztéséhez. Mint elmondta, a kastély felújítása valódi összefogással valósult meg, hiszen az állam mellett az önkormányzat és a lakosság is hozzájárult a program végrehajtásához.