Marad a belső pörgés

Éves átlagban 3 százalékos GDP-bővülést jósol a Pénzügykutató (PK) Rt. 2002–re. Az intézet szerint marad a 2001-es trend, miszerint a növekedés húzóereje a háztartások fogyasztása lesz az idén is.

2002. 03. 30. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kismértékben pesszimista a Pénzügykutató Rt. által tegnap ismertetett, A magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2001–2002-ben című tanulmány, amely leszögezi: a világpiaci konjunktúra ez évi helyreállásának ténye vitathatalan. Az intézet által előzetesen publikált 2001-es GDP-bővülés 3,8 százalék, amely több mint kétszerese az Európai Unióban mért 1,5 százaléknak. A PK tanulmánya felhívja a figyelmet, hogy hazánkban 2001-ben nemcsak a növekedés lassult, hanem a GDP termelését meghatározó keresleti tényezők, és a kínálati oldal is megváltozott a korábbi évekhez képest. A keresleti oldalon erősödött a háztartások fogyasztásának húzó hatása, míg jelentősen visszaestek a beruházások és csökkent a készletfelhalmozás. A kivitel dinamikájának javára szétnyíló export-import olló viszont hozzájárult a magyar bővüléshez. 2001-ben a lakosság jövedelmének reálértéke mintegy 7-8 százalékkal nőtt, a lakásépítések pedig 30 százalékos többletet mutattak. Javult az idegenforgalom aktívumtermelő-képessége is; az ágazat bevételei megközelítették a 4,4 milliárd eurót, amely 18 százalékos többletet jelent. A PK felmérése kiemeli, hogy 2001-ben mérséklődött a folyó fizetési mérleg hiánya, továbbá a bankszektor összességében jó évet zárt.
A kutatóintézet szerint a magyar gazdaság idei évi növekedését alapvetően a külgazdasági feltételek határozzák meg. Ennek okai: az áru- és szolgáltatásexport már 2000-ben elérte a GDP 64 százalékát, a hazai beruházásoknak meghatározó eleme a külföldi tőkebefektetés, valamint konvertibilis forintunk teljes valutáris nyitottságot jelent a külföld felé. A bővülésben szerepet játszik a kormány anticiklikus politikája is. A PK 2002-re átlagban 3 százalékos GDP-növekedést jósol; ennek húzóereje a háztartások fogyasztása lesz, míg a drágulás mértéke 5-5,5 százalék között alakulhat. A kutatóintézet szerint a bérek emelkedése mellett számottevő lesz a nyugdíjak reálnövekedése is.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.