Vaskos szakmai tanulmány készült az Európai Bizottság (EU) részére az Európai Unió (EU) keleti bővítésének költségeivel és hasznával foglalkozó témakörben – tudta meg lapunk. A kutatásban gazdasági modellezők, közgazdászok és matematikusok vettek részt, akik kizárólag gazdasági szempontok alapján készítették el az összevetést. Megbízható, Brüszszelből származó forrásunk szerint a tanulmányban három ország neve merül fel egyértelműen az EU bővítésének nyerteseként. Ezek: Németország, Ausztria és Olaszország.
Bár Németország nettó hozzájárulása az Erópai Unió (EU) költségvetéséhez kétségtelenül növekedni fog, Európa legnagyobb gazdasága, miután ezer szállal kötődik a kelet- és közép-európai térséghez, egyértelműen haszonélvezője lehet a bővítésnek – állapítja meg a tanulmány. Németország azért is különösen fontos, hívják fel a figyelmet a kutatók, mert az Európai Unió potencionális tagállamainak legjelentősebb partnere – jelenleg is. A másik fontos szempont, hogy Németország pillanatnyilag saját maga recesszív piacával és magas munkanélküliségével van elfoglalva, így kétségtelen, hogy ilyen szituációban erőteljesebbek a bővítést ellenző hangok. A jelek szerint aggodalomra azonban semmi ok, mert az új országok felvétele nem jár majd a költségvetési egyensúly megbillenésével – szögezi le a tanulmány. A kutatók úgy vélekednek, hogy a GDP-növekedés exportrészéből származó adóbevételek „eltüntetik” az esetleges negatív gazdasági hatást.
A modell szerint az új tagok belépésével mind Németország, mind pedig Ausztria esetében a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar hozna – kezdetben – áldozatot, míg a vegyipar, a textil- és a ruhaipar tartozna a „győztes” ágazatok táborába.
Noha a kutatók ennél a témakörnél országokat nem említettek, az agrárium kapcsán megjegyezték, hogy már most is van olyan ország, amely a brüsszeli közös költségvetéssel pozitív előjelű szaldót produkál; a kimutatások szerint Magyarországról van szó, hiszen hazánk félmilliárd forintos többletet produkált 2001-ben.
Németország mellett Ausztria is egyértelműen a keleti bővítés nyertesének számít majd. Bizonyára olvasóink is emlékeznek rá, a minap a bécsi székhelyű Wifo gazdaságkutató intézet vizsgálódása vezetett hasonló eredményre. Nos, az EB részére készült felmérésből kitűnik, hogy nyugati szomszédunk esetében évente átlagosan a bruttó hazai termék 0,5-0,6 százalékkal bővül a kelet- és a közép-európai államok belépését követően. A kutatók szerint akár az is elképzelhető, hogy az erősebb növekedés a háztartások jövedelmi helyzetét javítaná. Ausztriának a helyzete azért is speciális, mert az EU-ba igyekvő országok ölelik több irányból is. A tanulmány megállapítása szerint bár Olaszország nem ápol olyan szoros gazdasági kapcsolatokat a leendő tagokkal mint Ausztria és Németország, Itália egyre „elmélyültebb” partnere a közép-eruópai térségnek tőkebefektetőként. (A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az Olaszországból érkező befektetések összesített értéke elérte a kétmilliárd eurót hazánkban.)
*
Németország hazánk első gazdasági partnere az EU-ban. A Gazdasági Minisztérium (GM) kimutatásai szerint a Németországba irányuló kivitel a teljes hazai export 35,6 százalékát teszi ki, míg behozatalunk onnét az összimport csaknem 25 százalékát a múlt esztendőben. Ausztria az exportban a második, az importban pedig a harmadik helyet foglalja el külkereskedelmi partnereink között. Az Olaszországba irányuló magyar export 2001-ben elérte a 2,1 milliárd eurós értéket, viszont az Itáliából érkező import csaknem hárommilliárdra emelkedett, így az egyenleg 833 milliós hiányt mutat.
Német–magyar gazdasági kapcsolatok. Bár az utóbbi egy-másfél évben Németoszágot Hollandia megelőzte a tőkebefektetések területén, hosszú távú szempontból a németek maradnak a legfontosabb beruházók hazánkban. A nagy német vállalatok közül hazánkban létesített gyártóközpontot többek között az Audi, a ZF, a Siemens és a Bosch. A Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint a következő két-három évben hozzávetőleg egymilliárd euró értékben kívánnak a gazdaságba invesztálni a német érdekeltségű, hazánkban megtelepedett cégek. A kamarai tagvállalkozások a Széchenyi-tervtől az elkövetkező évekre meghatározó mértékben kiható, kedvező impulzusokat várnak. A gazdaság szereplői az infrastruktúra, a számítástechnika fejlesztését előirányzó intézkedések mellett fokozott hangsúlyt fektetnek a külföldi vállalatok és a belföldi beszállítók összefonódására.
origo.hu
Újabb két H225M helikopter érkezik a Magyar Honvédséghez
