Idén januárban a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, gyakorlatilag annyian, mint 2001-ben – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentésében.
A nemzetgazdaságban teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete januárban 19,2 százalékkal haladta meg a 2001-es év azonos időszakáét. Ezen belül a versenyszférát 14 százalékos, a költségvetésit pedig 31 százalékos keresetemelkedés jellemezte. Utóbbi terület magas keresetnövekedési ütemét a tavalyi esztendőben történt központi intézkedések áthúzódó hatása magyarázza.
A KSH számításai alapján a reálkereset 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; ez 6,6 százalékos fogyasztóiár-index mellett alakult ki.
A kimutatás szerint egyébként tavaly januárban a reálkeresetek 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A bruttó átlagkereset 16,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 14,7 százalékkal nőtt egy év alatt.
Tavaly az év egészében a bruttó nominális átlagkereset 18 százalékkal, a nettó 16,2 százalékkal, míg a reálkereset 6,4 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva.
A nemzetgazdaságban 2002 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 112 400 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 81 300 forint, a szellemi foglalkozásúaké pedig 151 400 forint volt. A versenyszférában dolgozók átlagosan 105 800 forintot, ezen belül a fizikaiak
78 400 forintot, míg a szellemiek 161 600 forintot kerestek. A költségvetési szerveknél alkalmazásban állók 128 900 forintot, ezen belül a fizikaiak 98 100 forintot, míg a szellemiek 141 500 forintot vittek haza. A nemzetgazdasági átlagos havi jövedelem 116 900 forint volt, amely 18,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója lapunknak kifejtette: vállalatgazdálkodási szempontból rövid távon rontja a versenyképességet az ilyen mértékű béremelés, ám nyilvánvalóan az a cél, hogy ledolgozzuk az európai uniós és a magyar keresetek közötti, még mindig jelentős különbséget – fogalmazott. A kutatóintézet vezetője rámutatott, hogy a reáljövedelmek növekedésével párhuzamosan emelkedik az Ecostat által mért lakossági bizalmi index is. Barta Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa lapunknak elmondta, az említett mértékű bérnövekedés nagyobb háztartási fogyasztást generált, amely már ki is mutatható. Ugyanakkor a KSH jelentéséből az is nyilvánvaló, egyenlőtlenek a keresetemelkedések a szektorokban; míg a költségvetési szféra látvonyosan „elhúzott”, addig változatlanul nagyon alacsony az egészségügyi területen a munkajövedelem – mutatott rá.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
