A budafoki Duna-parton egykor virágzó közösségi élet folyt. A századelőn kerthelyiséges vendéglők, korzószerű sétányok voltak itt, ahová szórakozni járhattak a helyi polgárok. Még a 70-es évek végén is ez volt a környékbeli gyerekek „játszótere”, mai kifejezéssel élve sport- és szabadidőközpontja. A csónakházakat azóta lebontották, a nyárfákat kivágták, vízig betonozott töltés, bekötőút, bitumenezett kerékpárút épült a természet ölére. A XXII. kerületben egyébként is többnyire régi gyártelepek és katonai létesítmények épültek a Duna partjára, így csak Budatétény és Nagytétény között maradt meg egy kilenc kilométeres partszakasz, amely még meg- menthető. A kerületi önkormányzat rendezési tervében kidolgozták az erre vonatkozó elképzeléseket, amelyek szerint az óbudai Római-parthoz hasonló sport- és szabadidőcentrumot hoznának létre ezen a területen. Ez azért is fontos lenne, mert a helyi környezetvédők és a környék lakói többször fölemelték a szavukat az itt folyó levegő- és talajszennyezés ellen. A „zöld part” kialakításának elősegítésére védettség alá helyezték a természetvédelmi területnek számító Háros-sziget melletti Hunyadi-szigetet, a hajójavító vállalkozókkal folytatott többéves harcot követően a kerület kezelésébe került a hárosi öböl térsége, ahol ismét csónakházakat hoznának létre.
A Duna-part egyéb szakaszain azonban még akadnak gondok. Az évek során számos illegális szemétlerakó alakult ki a területen, az előző önkormányzat idején pedig aszfalt-betonkeverő cégekkel kötöttek hoszszú távú bérleti szerződést.
– Eredetileg azért született megállapodás az üzemeltetőkkel, mert a bérleti díjak fejében aszfaltot gyártottak a kerület számára, az önkormányzat pedig azt remélte, hogy ezzel elősegítheti a helyi útépítések felgyorsítását – tájékoztatott Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgármestere.
– Később azonban kiderült, hogy a kerület olcsóbban is hozzájuthatna az építőanyaghoz, de egyébként sem tartottuk kívánatosnak a környezetet veszélyeztető tevékenységet a Duna partján – tette hozzá. A polgármester elmondta: sikerült egyezségre jutnia a terület bérleti szerződésének felmondásáról, amely nélkül nehéz elképzelni a Duna-part fejlesztését. Mivel jelenleg három cég használja az ingatlant, és ezek annak idején hosszú távú megállapodásokat kötöttek az önkormányzattal, nem volt könnyű dolga a vagyonkezelőnek.
– A megállapodásokról annyit mondhatok, hogy sikerült mindhárom érintett céggel egyezségre jutnunk, de ehhez több mint egy évig tartó tárgyalássorozatot kellett lezárnunk – árulta el Kiss Péter, a XXII. kerület vagyonát kezelő Vax XXII. Rt. vezérigazgatója.
– A Betonút Nemzetközi Rt. és a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. közös megegyezéssel vállalta, hogy április végéig levonul a területről, miután rehabilitálta azt. Egyedül a Holcim Rt. marad, de csak 2004 végéig folytathatja tevékenységét. Ha a területen végzett munka környezeti károkat okoz, ezektől is mentesíteni kell az ingatlant – fűzte hozzá a vezérigazgató, akitől megtudtuk azt is, hogy a terület bérbeadása az egykori kerületi tanácsnak és az előző önkormányzatnak köszönhető.
Az M0-s és a 6-os út építésekor adták át az ingatlant a Betonút Építő Vállalatnak, amely 1997-ig bérleti szerződés alapján végezhette itt tevékenységét, veszélyeztetve a környezetet. Amikor a szerződés lejárt, már a jogutódok használták az üzem területét. A városrendezési iroda javaslatára az akkori kerületi képviselő-testület újabb tízéves bérleti szerződést kötött ezekkel a cégekkel. A szerződésben néhány környezetvédelmi előírás betartására is kötelezték az ingatlan használóit. A környezetük miatt aggódók egy részét is sikerült „lehűteni”, amikor az aszfaltkeverő üzemeltetője olcsó építőanyagot ígért a kerületi útburkolatok korszerűsítéséhez. Mára azonban világossá vált, hogy ennek a tevékenységnek nincs helye a Duna-parton, hiszen az önkormányzat egységesen szeretné kezelni, és meg akarja menteni a 25 hektáros partszakaszt.
Somkuti Tamás, a Holcim Rt. vezérigazgatója leszögezte: a cég tevékenysége nem jár további környezetszennyezéssel, hiszen ők nem aszfaltot, hanem csak betont készítenek. Két év múlva az eredeti állapotában szolgáltatják vissza az önkormányzatnak az általuk használt ingatlant.
Magyar Péter a brüsszeli parancsot hajtaná végre a Tisza-adóval
