Végigautózva például a Hungária körúton vagy a Budafoki úton, ma már nem kerülhetik el a figyelmünket azok a hatalmas vászontranszparensek, amelyek egy-egy „ezerablakú” épület falán hirdetik, hogy milyen telefonszámon kell érdeklődnünk, ha a házban lévő irodákat szeretnénk kibérelni. A budapesti irodapiac már-már legendás gyorsasággal indult fejlődésnek a kilencvenes években. Prágát és Varsót megelőzve elsőként a magyar fővárosban kezdtek terjeszkedni az irodaépítők a volt szocialista országok körében. A rendszerváltozás után még bejöttek a befektetők számításai. Akkoriban óriási igény volt az ilyen létesítményekre, hiszen a külföldi vállalkozók többnyire az úgynevezett lakásirodákban voltak kénytelenek elhelyezkedni.
A pénzhiánnyal küzdő önkormányzatok, az állami nagyvállalatok csődközelbe került jogutódjai egymás után adták el az ingatlanokat a fővárosba érkező irodaépítő cégeknek. Amennyiben nem egy már meglévő épület átalakításáról volt szó, ez a folyamat sokszor az övezetátsorolások révén a zöld területek elpusztítását is maga után vonta. Az irodaházak befektetői azonban elszámították magukat.
A Studio Metropolitana Kht. felmérései szerint jelenleg túlkínálat van a budapesti piacon, az irodák 22 százaléka üresen áll a fővárosban.
Kelet-közép-európai összehasonlításban a kihasználatlanság nálunk a legmagasabb. A felmérők szerint ez annak is köszönhető, hogy az építők nem az igényeknek megfelelő alapterületű és komfortfokozatú irodát építettek, és nem a legjobb helyen. A beruházók korábban a kisebb, belvárosi irodaházak építését tartották célszerűnek a belső városrészek presztízsértéke miatt, ám ma már egyre kisebb erre az igény.
A kutatás szerint elsősorban a parkolási és közlekedési nehézségek miatt költöznek az irodaházak a külterületre, de feltehetőleg az ingatlanok ára sem mellékes az új létesítmények építőinek. Ugyanakkor a multinacionális cégek a legmagasabb kategóriájú épületeket keresik, ahol legalább 5000 négyzetméter összefüggő terület bérelhető, és ilyeneket igen nehéz felépíteni az amúgy is zsúfolt belvárosban. Persze vannak kivételek, elég a Kálvin tér sokat vitatott esztétikai értékű üvegpalotáira gondolnunk.
A Studio Metropolitana adatai azt mutatják, hogy a túlkínálat miatt csökkentek az irodák bérleti díjai a fővárosban. Ma átlagosan 30–40 német márkát kell fizetni havonta egy fővárosi iroda négyzetméteréért. Csökkent az újonnan épülő irodák száma is Budapesten, és megtorpanás figyelhető meg a bérbeadás területén. Tavaly közel százezer négyzetméterrel kevesebb irodát adtak bérbe, mint az azt megelőző évben. Ennek ellenére felkapottak lettek a főváros széles átmenőútjai – Váci út, Hungária körút, Budafoki út, Üllői út – mentén épült irodák. Ez annak is köszönhető, hogy Budapesten nem alakult ki klasszikus értelemben vett üzleti negyed, inkább a főbb közlekedési útvonalak mentén találhatók az üzleti élet, a nagykereskedelem „gócpontjai”.
A beruházók tehát a túlkínálat ellenére sem mondtak le az irodaházak építéséről, de most már a külterületeket vették célba. Azt remélik, hogy a gazdaság fejlődésével a kereslet-kínálat aránya kiegyenlítődik, és az alacsony ingatlanárak is vonzóak maradtak. Az sem elhanyagolható szempont a számukra, hogy az előrejelzések szerint Budapest a kelet-közép-európai régió központja lesz, ezért azt gondolják, hogy az itt felépült irodák egyszer busás hasznot hajthatnak majd. A Healey-Baker által végzett európai városok felmérésén 500 vezető európai vállalatot kérdeztek meg, hogyan értékelik üzleti tevékenységük, illetve a jövőbeni befektetések szempontjából az európai nagyvárosokat. Az összesített üzleti környezet kategóriában Budapest megelőzte Rómát és Bécset. A fővárosban a befektetők száma nemzetközi cégek szerint is növekszik majd, s ezzel továbbra is jelentős hatásuk lesz a városkép és a természetes környezet jövőbeni kialakítására.

A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó