Ön nemrégiben egész pályás letámadást indított a XXII. kerület közlekedési gondjainak megoldására. Milyen sikerrel?
– Tapasztalataink szerint a főváros vezetői a budafoki felüljárót tekintik Budapest határának, s az itt élők érdekeit gyakran figyelmen kívül hagyják. Példa erre a kerület közvetlen közelében épülő új bevásárlóközpont, amelyről meg sem kérdeztek minket, holott a mi lakóházainktól száz méterre jönnek létre az új létesítmények. Évek óta tárgyalunk a fővárossal a Leányka utcai, életveszélyessé vált felüljáró felújításáról. Eddig úgy tudtuk, hogy majd az áruház beruházójával végeztetik el a munkát, de a legújabb értesüléseink szerint a cégnek csak a 6-os utat és a Kitérő utat kell fejlesztenie. Sajnos a főváros kizárólag a felüljáró felújításáról beszél, és mereven elzárkózik attól, hogy a megnövekedő forgalom okozta dugók elkerülésére kétszer két sávossá bővítse a felüljárót. Megfellebbeztük a hatos út építési engedélyét is, mert abban szó sincs arról, hogy több fel- és lehajtási lehetőséget biztosítsanak a városrész belső területei és a gyorsforgalmú út között, pedig ezzel enyhíthetnék a forgalmi torlódásokat Budafokon. A Fővárosi Közgyűlésnél mindössze annyit sikerült elérnünk, hogy legalább a hétéves fejlesztési programba „bevették” az átjáró tervét. Az ügyben lakossági fórumot szerveztem, hogy a szomszédos XI. kerület, a Városháza és a BKV Rt. vezetői tájékoztassák minderről az itt élőket.
– Korábban az is felvetődött, hogy megszüntetik a Rózsavölgy felé közlekedő 41-es villamosjáratot.
– Valóban felröppent a hír, hogy BKV Rt. megszüntetné a villamosvonalat. A kihasználatlanság miatt ugyanis gazdaságtalannak tartották, és inkább kisméretű buszok beállításával helyettesítették volna, miközben – az Ady Endre út tehermentesítésére – a villamossínek helyére útpályát javasoltak. A rózsavölgyiek attól tartanak, hogy ismét előkerül a korábban már elvetett budai „munkáskörút” kiépítésének terve. A Rózsavölgy Egyesület tagjai aláírásgyűjtésbe kezdtek, és azt követelik, hogy a járat hosszú távú működtetésének biztosítékaként újítsák fel a villamossíneket. Egyetértek a rózsavölgyiek kezdeményezésével, ezért levélben fordulok a főváros vezetéséhez, hogy foglaljanak állást a 41-es villamos jövőjéről, s további lakossági fórumokat is szervezük az ügy rendezése érdekében.
– A közlekedés fejlesztéséhez kapcsolódik a kerület kezelésében lévő utak felújítása is. Budafokon és Nagytétényben azonban még mindig számos földút van, és jelentős a csatornázatlanság is. Sikerült-e előrelépni ebben az elmúlt években?
– A statisztikák szerint az előző ciklushoz képest az önkormányzat megdupázta az út- és csatornaépítésre, valamint a zöld területek fenntartására fordított pénzeket. Sikerágazataink között tartjuk számon az intézmények felújítását, bár mindig hangsúlyozzuk, hogy ez kötelessége az önkormányzatnak. Tavaly mintegy 260 millió forintot költöttünk erre, és a ciklus minden évében teljesen felújítottuk a kerület egy-egy intézményét. A városképet meghatározó utcarészeknél elengedhetetlen volt a sortatarozás megkezdése is. A felújításra jelentkező tulajdonosoknak vissza nem térítendő támogatást nyújtottunk.
– Országos szinten is magas a kerületben a környezetszennyezés mértéke. Hogyan csökkenthetők az ártalmak?
– A környezetvédelmet állandóan napirenden tartjuk. Nemcsak az itt működő nagyvállalatok által ránk hagyományozott, országos jelentőségű környezetszennyezések miatt, hanem azért is, mert sajnos számtalan esetben illegális szemétlerakónak használják a külső városrészeket. Évente több mint tízmillió forintot költünk szemétszedésre, és tavaly mintegy ötvenmillió forintot fordítottunk a zöld területek fenntartására. A Metallochemia-telep ólomszennyezésének rehabilitációjára elkészültek a kiviteli tervek. Tárgyalásokat folytatunk a 6-os autóút átvezetéséről a szennyezett területen, így állami forrásokat lehetne összevonni a kármentesítéshez. Európai uniós támogatásra is szükségünk van az ólomszennyezés megszüntetéséhez. A barlanglakásokba töltött gázgyári massza eltüntetésének szintén elkészültek a tervei. Első lépésben a csurgalékvizet szivattyúzzák ki a szennyezett területről, majd lefedik a szabadon lévő szennyezett salakdombokat. Egy-két házat le is kell majd bontani a legfertőzöttebb terület környékén. Ugyancsak előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a Duna-parti aszfaltkeverő üzem szerződésének felbontásáról is, hogy a Római-parthoz hasonló szabadidő- és sportcentrumot hozhassunk létre a védett Háros-sziget környékén lévő kilenc kilométeres partszakaszon.
– Ősszel ismét a polgári oldal közös polgármesterjelöltjeként indul a választáson. Milyen elképzelésekkel?
– A Fidesz és az MDF együttműködése hagyományosan jó a kerületben. Még akkor is közel állt a két párt egymáshoz, amikor külön jelölteket állított a választásokra. Ez a kapcsolat hosszú távon is gyümölcsöző lehet. Amikor elfoglaltam a hivatalomat, nehéz feladat előtt álltam, hiszen korábban még önkormányzati képviselőként sem vettem részt a kerületi politikában. A legnagyobb gondot kezdetben az egyéni, illetve a kerületi érdekek összeegyeztetése volt, de talán ebben is sikerült megtalálnom az egyensúlyt. Folytatni akarom az elkezdett munkát, mert rengeteg feladat van még. Befejezzük az út- és csatornaépítéseket, hiszen földutakkal nem lehet az Európai Unió városai közé kerülni. A csatornázatlanság nemcsak környezetszennyezést okozhat, hanem a budafoki hegyoldalak alatt elhelyezkedő csaknem száz kilométeres pincerendszer tisztaságát és állagát is veszélyezteti. Elhatároztuk: a következő ciklusban végrehajtjuk a Duna-parti fejlesztéseket, felépítjük az új városközpontot, kialakítunk egy sétálóutcát, bérlakásokat építünk, egyszóval megvalósítjuk mindazt, amit a polgárokkal közösen elterveztünk. Ehhez – az eddigiekhez hasonlóan – kormányzati támogatásokra és a Széchenyi-terv forrásaira is szükség lesz.

Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője