Dr. Goebbels kottája

Csak magamat okolhatom, amiért hétfő este azzal mulattam az időt, hogy megtekintettem az ATV-n a Juszt László-féle „újságíróklub” aktuális, a választás közelsége miatt az átlagosnál is elfogultabb adását. Aki látott már ilyen műsort, el tudja képzelni, mit jelent ez. A megszokott, rituális kormánygyalázáson túl egyetlen olyan kijelentés hangzott el a megélhetési antifasisztáknak kimért órában, ami az újdonság erejével hatott rám.
A műsorvezető azt találta mondani, hogy húsvétkor a papok a kormánypártok mellett korteskedtek (vajon honnan értesült erről?), tehát bebizonyosodott, hogy jogos volt Horn Gyula egyházakat ért bírálata. Azzal, hogy az egyház a politika küzdőterére lépett, tudomásul kell vennie, hogy ütéseket is kap – így Juszt.
Ütni az egyházat?
Miről beszél ez az utódpárthoz ezer szállal kötődő ember, akit az MSZP egyes vezetői a közszolgálati televízió elnökeként látnának szívesen? Megdöbbentő kijelentése a kommunizmus legsötétebb időszakát idézi, amikor az egyházaknak a lelki és fizikai terror légkörében kellett szolgálatukat ellátniuk. Juszt László mondata leleplezte azt a mérhetetlen gyűlöletet, amit ő és általa kiszolgált párt(ok) a lelkük mélyén éreznek a történelmi felekezetek, általában minden keresztény és nemzeti érték iránt. Legszívesebben azt a szerepet szánnák az egyházaknak, amit az ateista állam egykor, ereje teljében rájuk osztott. Az ütlegelés emlegetése sok ezer ember sebeit tépi fel.
Meglehet, Juszt László túlzónak és méltánytalannak érzi az imént leírtakat. Azt ajánlom neki, hogy gondoljon arra a hihetetlen aljasságra, amellyel baloldali politikusok és ellenzéki párti sajtómunkások hada félremagyarázta, kiforgatta Kövér László szavait; gondoljon a „gyűlöletbeszéd” ellen tiltakozó kokárdaérzékeny, agresszív tüntetőkre; gondoljon azokra, akik saját borzalmas múltjukat feledve négy éve diktatúrát hazudnak és a „szélsőjobboldali veszély” falra festésével riogatják a társadalmat; gondoljon arra a 23 millió romániai állampolgárra, akikkel egy mérhetetlenül cinikus, idegengyűlölő kampány során fenyegették a magyarországi munkavállalókat; gondoljon a likvidálásra felszólító „liberális” publicistára; gondoljon a kampányfórumon káromkodó Horn Gyulára vagy a Fideszt megfenyegető Donáth Lászlóra, utóbbira úgy is, mint politizáló egyházfira. Végül gondoljon mindarra, amit ő és a véleményformáló médiaértelmiség művelt az elmúlt négy évben, nézzen bele a tükörbe, s csak ezután háborodjon fel.
Az elmúlt napok elképesztő támadássorozata – amelyben végképp elmosódott a határ az MSZP és az SZDSZ politikusai, valamint a hírmagyarázók érvelése és az újságírók beszámolói között – a maga teljességében vonultatta fel az ellenzéki párti sajtó gátlástalan eszköztárát: a politikai ellenfél szavait félremagyarázni, a hazug állítást sulykolni, a kellemetlen híreket – lásd Medgyessy baklövései, naponta nyilvánosságra kerülő botrányos ügyletei – elhallgatni. Ők azt mondják, hogy ez a szabad és független újságírás, holott minimális történelmi ismeret birtokában is tudható: ezt a kottát egykor Hitler propagandaminisztere, dr. Joseph Goebbels írta.
Biztos nem én vagyok az egyetlen, aki alig várja a szombati kampánycsendet. Egy nap Juszt László, Heti hetes (csak nem azért szünetel aznap a műsor, mert a humor nagyágyúi összeomlanak, ha nem lehet kampányolni?), Révész Sándor-vezércikk nélkül. Amikor végre tiszta levegőt szívhatunk magunkba.
Másnap pedig szavazni fogunk.