Mostantól bárki böngészheti Erkel operájának dokumentumait, tízezer oldalnyi forrásanyag vált elérhetővé

A Magyar Állami Operaház és az Országos Széchényi Könyvtár új szakmai együttműködésének eredményeként kedden bemutatták az Erkel Ferenc operájához kapcsolódó, több mint tízezer oldalnyi forrásanyag online publikációját.

Az utódok feladata az emlékek ápolása, gondozása, olyan eszközökkel, amelyek a mai kornak is fontosak – emelte ki Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az intézmények keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Vincze Máté helyettes államtitkár Fotó: Balogh Zoltán / MTI Fotószerkesztõség

Hangsúlyozta: a két kultúrstratégiai intézmény beteljesítheti azt a célját, hogy az olyan kevésbé ismert dokumentumokat is megtalálja, feldolgozza és újra kutathatóvá, használhatóvá tegye, mint amilyen az István király kézirata. Az opera forrásanyagának digitális változata az OSZK Copia elnevezésű tartalomszolgáltatási felületén szabadon hozzáférhető. 

A digitalizált anyagban megtalálható a mű autográf partitúrája, a Nemzeti Színház és később az Operaház játszópéldányai, az operához kapcsolódó különálló betétszámok, valamint az ősbemutató dokumentumai is.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója kiemelte, az általa vezett intézményben az elmúlt években nagyszabású digitalizálási projektek zajlottak, ez érinti a tömeges digitalizálást és a legbecsesebb egyedi dokumentumaik digitalizálását is. Elmondta: keresik azokat a projekteket, amelyek a legnagyobb társadalmi hasznosulással járhatnak. 

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója Fotó: Balogh Zoltán / MTI Fotószerkesztõség

A zenetörténeti projektekben több intézménnyel is együttműködnek, köztük a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal és a Zeneakadémiával. Mint hozzátette:

az Operaházzal való együttműködés azt célozza, hogy az OSZK-ban őrzött teljes Erkel-gyűjteményt digitalizálják, és mindenki számára elérhetővé és felhasználhatóvá tegyék. 

A digitalizálás menete rendkívül összetett folyamat, amely egy ilyen típusú dokumentumgyűjtemény esetében a tudományos feltárással, a tudományos igényű újrarendezéssel kezdődik. 

Több mint 10 ezer oldalas dokumentumegyüttesről van szó, amely nemcsak a néhány száz oldalas partitúrát tartalmazza 

– emelte ki, köszönetet mondva a projektben részt vevő csaknem 30 ember munkájáért. Kitért arra, hogy a továbbiakban a Sarolta és a Brankovics György című operákkal fognak foglalkozni, a következő években ezek digitális közzététele is várható.

Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója az Erkel-operaprojektről szólva hangsúlyozta: 

az Operaház elkötelezett amellett, hogy alapító fő-zeneigazgatója, a nemzeti opera műfajának megteremtője előtt kritikai kiadások alapján, a lehető legjobb minőségben készített felvételekkel tisztelegjen, és műveit hozzáférhetővé tegye.

Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója Fotó: Balogh Zoltán / MTI Fotószerkesztõség

Felidézte, hogy mintegy másfél évtizede felvették a Bánk bán című művet, majd elkészült a Hunyadi László felvétele is. Ezt követően a projekt elakadt, mert nem voltak meg a megfelelő kották. Három koncertszerű előadás nyomán rögzítették a Dózsa György és a Bátori Mária című operák kivonatát, valamint az Erzsébet című opera Erkel által komponált második felvonását.

Hosszabb kihagyás után a sorozat folytatásaként Szent István megkoronázásának 1025. évfordulója alkalmából 2026 februárjában készül el Erkel utolsó operája, az István király felvétele - mondta, hozzátéve, hogy jövőre a Sarolta című művet szeretnék felvenni, ehhez is szükséges az OSZK-kal való összefogás.

Erkel Ferenc életművét rögzíteni kell, először kottában, aztán pedig hangfelvételeken is, hozzáférhetővé kell tenni

– hangsúlyozta, kiemelve: 2033 márciusára, amikor 200 éve lesz, hogy Erkel Ferenc - Kolozsvárott - először állt zenekar elé, és vezényelt el néhány saját operabetét-szerű szerzeményt, ezt a munkát szeretnék elvégezni.

Az István király bemutatóját 1885. március 14-én tartották a fél évvel korábban megnyitott budapesti Operaházban. A premier utáni előadások során a mű számos módosításon esett át, amelyeket a most közzétett források részletesen dokumentálnak. A digitális gyűjtemény így nemcsak a véglegesnek tekintett változatot, hanem az alkotói és előadói folyamat különböző állomásait is láthatóvá teszi, bemutatva az Erkel-műhely munkáját és a darab alakulástörténetét.