Fő a kávé – Kávétörténeti időutazás a régi kotyogósoktól az eszpresszógépekig + galéria

Háromszáz év kávétörténetébe kóstolhatunk bele Budapesten, az Elektrotechnikai Gyűjteményben. A most megnyílt Fő a kávé című kiállítás a kávézás kultúr-, technikatörténeti és gasztronómiai különlegességeit tárja elénk a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum rendezésében. Bepillanthatunk a kávézás és kávékészítés kultúrtörténetébe Bécs 1683-as ostromától a virágzó pesti kávéházakon keresztül napjaink kávézási szokásaiig. A kávézás kiemelkedő társadalmi jelentőségén túl a kávégépek technológiai fejlődését is megismerhetjük az időszaki tárlaton a régi kotyogósoktól a gépészmérnöki precizitással készült eszpresszógépekig.

A kávégépek technológiai fejlődését is megismerhetjük az időszaki tárlaton Fotó: Ladóczki Balázs

Nagy érdeklődés kísérte a Fő a kávé című kiállítás megnyitóját. Nem véletlenül, hiszen a kávé illata és íze életünk fontos része. A tárlat több tematikus szekción keresztül mutatja be a kávézáshoz kapcsolódó életérzést. Ahogyan a frissen őrölt kávé illata lassan betölti a teret, úgy bontakozik ki a kávé története is: az első pesti kávéméréssel indul, érinti a reformkori kávézást, Petőfi Sándor és a Pilvax kávéház világát, bemutatja a főúri kávéházak eleganciáját, a New York, a Centrál  és a Hadik pezsgő világát, társadalmi szerepét, az értelmiségi és művészvilág találkozási pontjait, kitér a második világháborút követő eszpresszókra és a mai új hullámos kávékultúrával zár. A kiállítás végére érve megértjük azt is, hogyan vált a kávé a mindennapjaink elengedhetetlen részévé.

A tárlat több tematikus szekción keresztül mutatja be a kávé jelentőségét az életünkben Fotó: Ladóczki Balázs

A kávé elkészítésének eszközei a kezdetektől napjainkig

A hazai műszaki örökség gondozójaként a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Gyűjteményben a kávékészítés eszközeit is szemléltetik a kezdetektől napjainkig. Betekintést nyerhetünk például abba, hogy Petőfi korában hogyan rotyogott az üstben a feketeleves, láthatjuk az olasz eszpresszógépek „első Ferrariját”, amelyet ikonikus tervezés, precíz mérnöki munka és páratlan teljesítmény jellemez. Az E61-t 1961-ben mutatták be, ez volt az első kávégép, amely a villanymotorra szerelt forgólapátos szivattyújával már képes volt folyamatosan kilenc bar nyomást biztosítani, ami stabilabb, íz gazdagabb kivonatot készített a klasszikus karos gépekhez képest.

A kiállítás megnyitóján Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy ez az esemény két okból is jelentős a múzeum történetében: – 

Egyrészt azért, mert egy év kényszerű szünet után végre újra önálló időszaki tárlatot tudott nyitni a múzeum, másrészt pedig azért, mert tíz év után első ízben nemcsak egy új kiállítás, hanem egy új kiállítóhely is nyílik a mai naptól kezdve.

Hozzátette: 2009 óta a Magyar Műszaki Múzeum és a Magyar Közlekedési Múzeum egy intézményként őrzi és mutatja be az ország műszaki és a közlekedési emlékeit. 

Az elmúlt öt-hat évben ugyanakkor szinte kizárólag a közlekedési muzeológia területén rendeztek kiállításokat, éppen ezért határozták el, hogy végre lehetőséget biztosítanak a műszaki muzeológia számára is.

Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója Fotó: Ladóczki Balázs

Elmondta, hogy az elmúlt évtizedek során több száz, a kávézással összefüggő tárgyat gyűjtöttek össze muzeológus kollégái. A múzeumnak ráadásul az elmúlt évben sikerült szert tennie egy jelentősebb, a hazai gyártású kávégépekre építő gyűjteményre, amely így a kiállítás egyik legfontosabb gondolatát képezi. Megjegyezte, hogy a tárlat műszaki múzeumhoz illően, mindenekelőtt a kávékészítés eszközeinek fejlődésén keresztül közelít a kávézás történetéhez, de ez természetesen sokkal több a technikai eszközök történeténél.

A teljesség igénye nélkül megismerkedhetünk a kávéfogyasztás szertartásának első magyar nyelvű említésével Mikes Kelemen levelein keresztül, majd betekintünk a Pilvax világába Petőfivel, a New York, Hadik, Central kávéházakba Karinthyval, hogy végül Cseh Tamás kalauzoljon végig bennünket a Kádár-kori eszpresszók világán

– mutatott rá.

A kiállítás szövegeinek nagyobbik részét QR-kódok segítségével mutatják be a látogatóknak, hatalmas anyagot gyűjtöttek össze. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, továbbá a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésének köszönhetően a technikatörténet mellett megismerkedhetünk a kávézás kultúr-, valamint gasztrotörténeti vetületeivel, illetve változatos programokkal is készülnek. 

A tárlaton az MTMR kávészaküzlet és kávézó várja a látogatókat, ahol a megszerzett élmények valódi ízekkel egészülnek ki a koffeintől a forró csokoládéig.