Drámai a budapesti hulladékgazdálkodási helyzet – jelentette ki lapunknak Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) vezetője. Tájékoztatása szerint évente 3-5 százalékkal nő a szemét menynyisége a fővárosban. Ez annak köszönhető, hogy tovább gyarapodott a hulladéktermelő munkahelyek száma, és az így jelentkező gondokat a főváros a megelőzés helyett csak orvosolni képes.
A bevásárlóközpontok szaporodása és az általuk sugallt fogyasztói szemlélet azt eredményezte, hogy a nyilvános helyeken éppúgy nőtt a hulladék mennyisége, mint a háztartásokban. Az egyik legkárosabb tényezővé vált a csomagolóanyagok mennyiségének évi több mint tízszázalékos növekedése. A szakember szerint a jelenlegi hulladékgazdálkodási politika tovább rontja a helyzetet.
Tíz éve működik jogellenesen a rákospalotai szemétégető füstgázmosó nélkül, és ez ötven-százszoros határérték-túllépéseket jelent a füstkibocsátásban – szögezte le Nagy Tamás, aki elismerte, hogy lerakták a fővárosban a szelektív hulladékgyűjtés alapjait, de szerinte még így is óriási a lemaradása Budapestnek. Nincs meg az összhang az újrahasznosításban a gyűjtésben érdekelt cégekkel, a hulladékudvarok és a tervezett száz hulladéksziget pedig önmagában nem oldják meg a problémát. A konténeres lerakóhelyekből legalább ezer kellene a fővárosban. A lakók nagy része sajnos nem veszi a fáradságot, hogy rendszeresen meglátogassa majd ezeket a gyűjtőhelyeket, ezért inkább a lakóhelyek közvetlen közelében kellene megszervezni a gyűjtést és a válogatott szemét elszállítását. A hulladékszigetek költségeit a szemétdíjban fogják megfizettetni, és ez arra sarkallhatja az emberek egy részét, hogy illegális módon helyezzék el a szemetüket.
Az utóbbi tíz év sikerei közé tartozik, hogy az állandó tiltakozásainknak és a tudatformáló munkának köszönhetően ma már a harmadik legfontosabb kérdés a környezetvédelem a fővárosiak körében – közölte Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Szerencsére az Európai Unió támogatásával egyre több igénynek felelhet meg az ország, legutóbb például új mérőállomásokat szereltek fel Budapesten a levegő tisztaságának ellenőrzésére – tette hozzá. A vezető szerint azonban még mindig nem tudatosult eléggé, hogy a bevásárlóközpontok súlyos környezetszennyezést okoznak, nem látják tisztán a közlekedés és a levegőminőség összefüggéseit, tíz év kellett a levegőtisztasági törvény elfogadtatásához, és a hatóságok a meglévő rendeleteket sem képesek betartatni. Beliczay Erzsébet állítja: nem költ eleget a főváros a zöld területek fenntartására, így a külső kerületek is arra kényszerülnek, hogy átminősíttessék és eladják ezeket, tovább károsítva a környezetet. A nagyobb telkeket általában multinacionális cégeknek értékesítik, amelyek bevásárlóközpontokat húznak fel a területen, és ez környezeti károkat okoz.
Az elmúlt tíz év legborzasztóbb eredménye a főváros zöld területeinek drasztikus csökkenése – erősítette meg a környezetvédők véleményét Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke. A rendszerváltozás után a szabadrablásos kapitalizmus, később a városfejlesztés rossz iránya okozta ezt, élhetetlenné téve a várost sokak számára – fűzte hozzá. Szerinte a levegőszennyezést a bevásárlóközpontok forgalomnövelő hatása mellett főként az fokozza, hogy míg a nyolcvanas években a budapesti közlekedési igényeknek nyolcvan százalékát lehetett tömegközlekedéssel kielégíteni, addig mára hatvanszázalékosra csökkent a buszok és villamosok kihasználtsága. Az elnök leszögezte: a metró megépítése javíthat a helyzeten, de csak a gondok tíz százalékát oldja meg, óriási költségekkel. Véleménye szerint a szándék is hiányzik a fejlesztésre, hiszen a mindenki által kívánatos közlekedési szövetség sem jött még létre.
Illés Zoltán nevetségesnek tartja a száz hulladéksziget felállításának koncepcióját is. Úgy véli, hogy inkább a háztartások szelektív hulladékának közvetlen szállítását kellene megoldani. Az elnök egy új égetőmű felépítését szorgalmazza a rákospalotai szemétégető helyén, mert szerinte erre is van lehetőség a felújítás költségeiből. Illés Zoltán szintén előrelépésnek tekinti az új levegőtisztasági mérőállomások felállítását, ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy a veszélyeshulladék-telepek kármentesítésében is komolyabb lépések történjenek. Az elkövetkezendő tíz évben ugyanis azbesztmentesíteni kell a fővárosi lakótelepek és közintézmények épületeit, rehabilitálni kell az ólommal, gázgyári masszával és egyéb veszélyes anyagokkal szennyezett budapesti területeket.
A sikertelenségek oka, hogy még nem fejeződtek be a környezetvédelmi programjaink – állítja Bubla Gyula, a főváros környezetvédelmi bizottságának elnöke, aki büszke arra, hogy a kommunális hulladék elszállításában világszínvonalú a főváros, hosszú távon is biztosított a hulladéklerakók kapacitása, és egy-két hónapon belül elindulhat a rákospalotai égetőmű átalakítása. Szerinte a csírái megvannak a szelektívhulladék-gyűjtésnek is, hat-hét év alatt közel hétszáz hulladéksziget kialakítását tervezik a fővárosban, csak intézményi háttér és kormánytámogatás kell a program folytatásához.
Nagy eredménynek tekintjük, hogy a szennyvíztisztítás ötvenszázalékosra nőtt a korábbi húsz százalékhoz képest, és ezt tovább növelhetjük a dél-budai tisztítómű megépítésével – jelentette ki az elnök, aki elismerte, hogy csak kevés esetben sikerült megakadályozni a zöld területek hasznosítását, de hangsúlyozta: a kiemelt városrészekben, a Margitszigeten, a Városligetben sokat költöttek ezek felújítására. Ugyanakkor elindult a játszótérprogram, és egy – több mint tízhektáros – új közpark átadását tervezik Csepel északi részén. Az elnök szerint az is nagy eredmény, hogy sikerült megtartani a közösségi közlekedés hatvanszázalékos kihasználtságát, és ez tovább javulhat a villamosvonalak korszerűsítésével, valamint a közlekedési szövetség létrejöttével.
origo.hu
Újabb árrésstop jön, mutatjuk, mely termékek leszek jóval olcsóbbak
